Hány csésze kávét igyunk egy nap, hogy minden rendben legyen?
A koffein a világ legelterjedtebb pszichoaktív anyaga, naponta több mint kétmilliárd csésze kávét fogyasztunk. A koffein éberebbé tehet és csökkentheti a fáradtságérzetet, túl nagy mennyiségben azonban fejfájást, remegést és szapora szívverést okozhat. Bizonyos jelek ugyanakkor arra is utalnak, hogy a reggeli kávé ellenállóbbá tehet a betegségekkel szemben.
Miközben egyesek áldják a koffein jótékony hatását, másokra az semmilyen hatást nem gyakorol. Szakértők szerint a koffein valójában nem ad plusz energiát a szervezetnek, csupán átsegít a fáradtságon, aluszékonyságon és álmosságon, és javíthatja a koncentrációképességet. Ezt úgy éri el, hogy gátolja az adenozin hatását, amely természetes szerves vegyület alapvető szerepet játszik az energiatermelésben, az alvás szabályozásában és a szívműködésben, valamint az ATP, a sejtek fő energiaforrásának alapja.
A koffein hatása attól függ, mennyi ideig marad a szervezetben. Egy csésze kávé elfogyasztása után a koffein felszívódik a véráramba, és gyorsan eljut az agyba, miközben a szervezet folyamatosan le is bontja. Ezt a májban egy enzim végzi, majd a lebontott anyagok a vizelettel kiürülnek. A lebontás sebessége egyetlen géntől, a CYP1A2-től függ, amelyet bizonyos mértékig a származás is befolyásolhat: egy idén publikált tanulmány szerint az európaiak és a dél-amerikaiak átlagosan gyorsabban bontják le a koffeint.
A lebontás folyamata egyénenként változó, hat és húsz óra között lehet – mondja Dr. Marilyn Cornelis, a chicagói Northwestern Egyetem táplálkozástudományi docense. Előfordulhat, hogy az első csésze kávé hatását nem is érezzük, két-három órával később azonban a koffein még mindig jelen van a szervezetben, és egy második csésze már elég lehet ahhoz, hogy átbillenjen a mérleg nyelve, és szorongani kezdjünk. Mindezt tovább fokozhatja a kávé mellett rendszeresen fogyasztott kóla, energiaital, étcsokoládé, rágógumi és sporttáplálék-kiegészítő, amelyek szintén tartalmaznak koffeint.
A koffein lebontásában szerepet játszó DNS azonban nem magyaráz meg mindent. Úgy tűnik, a dohányzás – a vapelés valószínűleg nem – arra ösztönzi a májat, hogy jóval gyorsabban bontsa le a koffeint, a folyamat akár 65 százalékkal is felgyorsulhat. Ez magyarázatot adhat arra, miért hajlamosak a dohányosok több kávét inni, és arra is, miért érezhetik hirtelen sokkal erősebbnek a megszokott kávéjuk hatását azok, akik abbahagyják a dohányzást.
A rendszeressé váló kávéfogyasztással a szervezet bizonyos idő után toleránssá válik, mert alkalmazkodik a koffein jelenlétéhez. Ha viszont akárcsak néhány hétig nem viszünk be koffeint, az agyban az alkalmazkodási folyamatok visszafordulnak, így az első kávé hosszabb kihagyás után a szokásosnál jóval erősebb felpörgést vagy remegést okozhat.
Az alváskutatók gyakran azt javasolják, hogy lefekvés előtt legalább hat órával már ne fogyasszunk koffeint. Dr. Lindsay Browning pszichológus és alvásszakértő szerint a bizonyítékok arra utalnak, hogy a koffein nemcsak az elalvást akadályozhatja meg, hanem az alvás minőségét is ronthatja. Azt szokta javasolni, hogy aki körülbelül este tízkor fekszik le, az délután kettő után lehetőleg már ne fogyasszon koffeint, ugyanakkor elismeri, hogy nincs mindenkire érvényes, merev szabály.
A brit Nemzeti Egészségügyi Szolgálat azt tanácsolja a várandós nőknek, hogy napi 200 milligramm alatt tartsák a koffeinbevitelüket, ami nagyjából két bögre filterkávénak felel meg. Vizsgálatok ugyanis összefüggést találtak a koffeinfogyasztás és az alacsony születési súly, valamint más terhességi komplikációk között.
A mértékletesség, mint minden ajzószernél, itt is alapszabály. Peter Rogers, a Bristoli Egyetem táplálkozástudományi emeritus professzora szerint ez azért fontos, mert bár a koffein viszonylag biztonságos, remeghetünk és rosszul is lehetünk tőle, ha nem ismerjük a határainkat. A koffeintúladagolás nagyon ritka, a súlyos mérgezések pedig szinte mindig koncentrált koffeintartalmú termékekhez kapcsolódnak, amelyekből néhány grammot akár néhány perc alatt is el lehet fogyasztani.
A kávérajongók számára jó hír, hogy a rendszeres reggeli kávézás javíthatja egészségi állapotunkat. Bár a kutatók egyelőre nem tudják egyértelműen bizonyítani, hogy ennek hátterében kizárólag a kávé áll, évtizedek kutatásai arra utalnak, hogy a mértékletes kávéfogyasztóknál több súlyos betegség kockázata is alacsonyabb lehet, és előfordulhat, hogy valamivel tovább élnek, mint azok, akik egyáltalán nem fogyasztanak kávét.
