Péterfy Gergely: Digó – Regény Részlet
Péterfy Gergely legújabb regénye, amely a nyári tűzvészek, valamint a sivatagi szél által sújtott, elöregedő Olaszország gyönyörű tájaira kalauzol minket, főként Orvieto expat közösségében zajlik. A történet középpontjában Winter Henrik áll, a kiégett értelmiségi, aki Budapestről Olaszország Umbria tartományába költözött a Covid idején, mindezt azért, hogy új életet kezdjen anélkül, hogy további problémákat idézne elő a világban. Ahogy Henrik egyre jobban felfedezi a várost és az ott élő emberek életét, érezhetően ráébred, hogy tévesen ítélte meg eddigi tapasztalatait a létezésről.
„Ebben a városban a szegények mindig feláldozták magukat a gazdagokért” – mondja Kevin, a beszélgetésük során. Henrik a közelmúlt ismereteire hagyatkozva csak annyit válaszol, hogy „Wikipédia-szinten” tájékozott a város történelméről. Kevin nem hagyja annyiban, és mesélni kezd Velznáról, a valaha volt legnagyobb etruszk városról, amely évszázadokon keresztül védte magát a rómaiak támadásaitól. A rómaiak kegyetlensége és mohósága viszont a város bukását hozta el, amikor rabszolgává tették az etruszkokat, elpusztítva ezzel mindazt, ami a bőség szimbóluma volt.
A történet kifejezi a hatalom és a kiszolgáltatottság örök harcát. Az etruszk városok lassan belefulladtak a saját nyomorúságukba, míg a rómaiak, akiket mindez elválasztott egykori ellenségeiktől, kéjes élvezettel követték a városok pusztulását. Az elnyomás és az éhség közepette a rabszolgák, mint Damosz és Larnt, nem adták fel a szabadság iránti vágyukat. A rabszolgák felkelése és a kiszolgáltatott helyzetek mély értelmet nyertek a város híres madárjósának, Larntnak a szavaiból, aki a madarak repülésén keresztül próbálta előre jelezni Róma sorsát.
Amint a város falai alatt a rómaiak megkezdték a sorozatos ostromokat, a sors iróniája, hogy velük szemben a rabszolgák és az etruszkok szövetsége egészen új formát öltött. A rabszolgák éhen halásának elkeserítő ténye mellett a gazdag házak raktárai viszont még tele voltak élelemmel, ami csak fokozta a feszültséget. A város sorsa mindeközben a közeli római erődítmények árnyékában dagadt, amelyből a nyomorúságos lefoglalás árnyai vetültek ki.
Azzal a szándékkal, hogy a város megmaradását biztosítsák, a rabszolgák felszabadítása lázadásra sarkallta a népet. Hatalmi játszmák és az arisztokrácia elkeseredett próbálkozásai közepette a feszültség csak nőtt, amennyiben elhangzottak a rabszolgák jogainak követelései is. Az esküvő, amelyen immár a rabszolgák is aktívan részt vettek, így egyúttal új reménység forrása lett, és a történet drámát, cselszövéseket, valamint a hatalommal való játszadozást csillogtatta meg a romok között.
Az arisztokrácia rémálma, amelyet belülről zúztak szét, valósággá vált, amikor titkos alagútvezetők révén eljutottak a rómaiakhoz és azok felé mutatták az utat Velzna felé. Az így életbe lépett árulás új dimenziót kapott, és a történelem vihara egyértelműen egy új fejezetet nyitott a város életében.
A könyv hivatalos bemutatójára június 12-én, 17 órától kerül sor a Marczibányi Téri Művelődési Központ kistermében. A szerző június 14-én, vasárnap 15 és 17 óra között dedikál a Vörösmarty téren, a Kalligram Kiadó 5-ös standjánál.
