Elhunyt Elek Judit, a Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező
Hosszan tartó betegség után, 2025. október 1-jén, szerdán távozott az élők sorából Elek Judit, a neves magyar filmrendező, aki november 10-én ünnepelte volna 88. születésnapját. A szomorú hírt a művész családja tette közzé.
Elek Judit misszióját és munkásságát a párizsi Cinema Du Réel fesztiválon retrospektív vetítéssel tisztelik meg, ahol a Meddig él az ember? című, 1967-es filmje kerül bemutatásra, amely nemzetközi hírnevet szerzett a művész számára.
A művész életpályája
1937-ben a fővárosban, Budapesten született. A Színház- és Filmművészeti Főiskola rendezői szakán végzett 1961-ben, ott tanulmányozta a művészetet Máriássy Félix neves osztályában, ahol olyan jövőbeli ikonok társaságában tanult, mint Huszárik Zoltán és Szabó István, valamint későbbi férje, Kézdi-Kovács Zsolt.
Pályafutását játékfilmek asszisztenseként, dramaturgként és híradórendezőként kezdte, első projektjei között a Balázs Béla Stúdióban készített dokumentumfilmek álltak. Az első jelentős sikere a Meddig él az ember? volt, amely pályája elején nemzetközi elismeréseket hozott számára, még mielőtt elkészítette volna első játékfilmjét, a Sziget a szárazföldön című alkotást.
Történelem és kultúra
A hetvenes években Elek Judit több olyan dokumentumfilmet készített, amelyek bányász közösségekre fókuszáltak, és amelyek tananyagként szolgáltak szerte a világban. Később, az 1980-as években a történelem iránti érdeklődése megerősödött; nevéhez fűződik a Martinovics Ignácról készült tévéfilm és a tiszaeszlári vérvádpert feldolgozó Tutajosok című, két részes játékfilm.
A 1984-es cannes-i filmfesztiválon bemutatott Mária nap című filmje a Petőfi Sándor özvegyének traumatikus kapcsolatát dolgozta fel, amely jelentős elismerést hozott számára. ugyanebben az évben elnyerte a Francia Köztársaság Művészeti és Irodalmi Rendje lovagi fokozatát. A 1994-es Ébredés című filmje 1996-ban a salernói fesztivál nagydíját hozta számára.
Visszatérés a gyökerekhez
A kilencvenes években Elek újra visszatért a dokumentumfilm műfajához, készített egy rendkívül személyes alkotást Elie Wiesel, holokauszttúlélő részvételével, mely a Mondani a mondhatatlant – Elie Wiesel üzenete címet viseli. Ezt a filmet hatalmas közönség fogadta, és mély nyomot hagyott a nézők szívében.
Elnyerte a Magyar Mozgókép Mestere címet 2009-ben, majd 2020-ban a Magyar – Zsidó Emlékezet Díjat kapta meg. Az utolsó filmes munkája, az És a halottak újra énekelnek című koncertfilm, az erdélyi zsidók által hátrahagyott kottákból készült, amely itt is bizonyította az alkotó zsenialitását.
Elek Judit nagyszerű művész és ember emlékét örökre megőrizzük, munkásságával a következő generációkig hatva. A filmkészítő közösség, valamint az egész kultúra számára mérhetetlen veszteség a távozása.
Forrás: nepszava.hu/3296490_elek-judit-filmrendezo-gyasz
