Álmos Péter: A megfélemlítéssel irányítókat el kell távolítani az orvosi közegből
A Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke, Álmos Péter arra figyelmeztetett, hogy azok, akik megfélemlítéssel irányították intézményeiket, nem méltóak orvoskollégáik fölötti döntéshozatalra. Az orvosi kamara és az Egészségügyi Minisztérium közötti napi egyeztetések új, reményteli együttműködést jeleznek, de a valódi próbát az ütközésekben mutatkozik meg, amikor a különböző érdekek nem találkoznak.
A MOK évtizedes kritikusi szerepe után most, hogy a korábbi vezetők irányítják az új Egészségügyi Minisztériumot, megkezdődött a reformsorozat. Az orvosi kamarai képviselők tavaly óta újra hangsúlyozzák az etikai hatáskörök és a kötelező tagság jelentőségét, a hálapénz megszüntetéséért folytatott szorgos munkájuk már érezteti hatását.
A kamara eddig nem tapasztalt konfliktus nélkül próbálja érvényre juttatni a javaslatait. Álmos Péter úgy véli, a kamara feladata, hogy a köztestület tapasztalatait eljuttassa a döntéshozókhoz, de végső soron a kormányzat a felelős a döntésekért. Jelenleg még a tárca felépítése zajlik, ami korábbi forráshiányos helyzetekre próbál adni választ.
A jövőben is várhatóak olyan esetek, amikor a kamara és a minisztérium között nézeteltérések alakulhatnak ki, hiszen a minőségbiztosítás, protokollok és szükséges továbbképzések terén a kamara javaslatai fontos szerepet játszhatnak. Az állami irányítás lassú átalakulása ellenére az orvosok érdekének képviselete továbbra is kulcsfontosságú lesz az egészségügyi rendszer reformjában.
Orvosbárók és a kapacitások reális számbavétele
A MOK elnöke kiemelte, hogy a „bárói” rendszer eltüntetése nem csupán kívülről, hanem belülről is szükséges. A köztestületeknek részt kell venniük a vezetők értékelésében, amely nagyobb transzparenciát hozhat az egészségügyi rendszerbe. Az orvoskollégák gyakran tapasztalják, hogy a munkakörnyezet alapvetően kiszámíthatatlan; egyes intézmények vezetői fenyegetésekkel és megfélemlítéssel próbálják irányítani a szakembereket.
A MOK felmérései szerint a válaszadók 93%-a találkozott már olyan jelenséggel, ahol orvosok a tudásukkal vagy kapcsolataikkal visszaélve irányították intézményeik működését. Ezt a gyakorlatot azonban nem támogatják, ellenkezőleg, a cél a kibővített ellenőrzés bevezetése, amely megakadályozza az ilyen helyzetek kialakulását.
Az orvosi ellátás reformja: nemcsak a vezetők cseréje szükséges
Hegedűs Zsolt, leendő egészségügyi miniszter alatt a MOK a már meglévő egészségügyi reformok mellett sürgeti a megszorító intézkedések bevezetését. Álmos Péter szavaival élve, a kórházak nem zárhatóak be, de tervezetten és hatékonyan kell átalakítani az egészségügyi rendszert a valós orvoslétszám figyelembevételével.
Az egészségügyi ellátás reformjának egyik legnagyobb kihívása a kapacitások reális számbavétele. Álmos Péter hangsúlyozta, hogy nem tartható fenn az a gyakorlat, hogy minden intézmény ugyanazokat a feladatokat próbálja elvégezni, hiszen ez a betegellátás minőségét is veszélyezteti. Az éjszakai ügyeletek lebonyolítása nagyobb szakemberigényű feladat, amelyet jobb lenne a központi intézményekre bízni, míg a kisebb kórházak a nappali ellátásokra koncentrálhatnak.
A köz- és magánellátás kapcsolata: új szabályozás szükséges
Az egészségügyi szolgálati jogviszony rendszere, amely kezdetben merev és szétválasztott kereteket hozott létre, mára megbukott. A fiatal orvosok jelentős része a közszolgáltatás és a magánellátás kombinációját választja, ami szintén új szabályozás bevezetését követeli meg. Álmos Péter javaslatainak fontos részét képezi, hogy a szakvizsgát követően, a fiatal orvosoknak még egy jelentős időszakot az állami ellátásban kell tölteniük, mielőtt a magánszektorba lépnek.
Az egyetemi klinikák esetében pedig hatalmas problémát jelent, hogy működésük során kiemelten foglalkoznak a magánegészségügy terjedésével, ami súlyos következményekkel jár a közellátás minőségére nézve.
Álmos Péter elemzése rámutat, hogy hiába az új pénzügyi ígéretek, a magyar egészségügyben a forráshiány továbbra is komoly kihívás okoz, és az állami támogatások alacsony mivolta megnehezíti az átalakítások végrehajtását.
