A Magyar Táncművészeti Egyetem épületszárnyának átadásával kapcsolatos gyanúk
2026. április 2-án került sor a Magyar Táncművészeti Egyetem (MTE) új épületszárnyának ünnepélyes átadására, amelyen a magyar kormány több államtitkára is megjelent, köztük Kiss János, az intézményt fenntartó alapítvány kuratóriumi elnöke. A rendezvény keretein belül Kiss több munkatársát és a kivitelezőket méltatta, ugyanakkor fontos részlet nem került említésre: kevesebb mint egy évvel korábban menesztette az egyetem gazdálkodásáért felelős gazdasági főigazgatót. Ezzel összefüggésben iktatták be a projekt utóellenőrzését, amely igazságügyi szakértői vizsgálatot is magában foglalt. Ennek a vizsgálatnak a megállapítása szerint az új emelet acélszerkezetének megépítése 120 millió forinttal meghaladta a piaci árakat.
A túlárazás részletei
A Telex forrásai szerint az igazságügyi szakértői vélemény tartalmazza az alábbi megállapításokat:
- A beruházást a hivatalos közbeszerzési eljárást megkerülve, egyetlen pályázó ajánlatára alapozva, szabálytalanul hajtották végre.
- A munkát elnyerő kivitelező, a Laki Zrt., korábban már karbantartási munkálatokat végzett az egyetem számára.
- A Laki Zrt.-nek kifizetett összeg „jelentős túlárazásnak” minősült, mivel a reális piaci érték körülbelül 158 millió forint lett volna, amely 120 millió forinttal kevesebb, mint a kifizetett összeg.
- Jogosulatlan kifizetések történtek, összesen közel 750 ezer forint értékben, olyan víz- és áramfogyasztási tételek tekintetében, amelyeket az egyetem már maga is kifizetett.
A gazdasági főigazgató menesztése és a rektor helyzete
Kiss János, reagálva a szakértői véleményre, azonnali hatállyal megszüntette a gazdasági főigazgató munkaviszonyát, hivatkozva arra, hogy a beruházás előkészítése és lebonyolítása során több jogszabályt és egyetemi előírást is megszegett. Az ügy súlyos következményekkel járhat az egyetem gazdasági érdekeire nézve. Ugyanakkor a Telex birtokába jutott dokumentumok alapján kiderült, hogy az egyetem rektora is szigorú megrovásban részesült. A rektor a beruházás szerződéseit aláírta, és közvetlen felelősséggel tartozott a gazdasági főigazgató irányításáért.
Rendőrségi nyomozás indulása
A Budapesti Rendőr-főkapitányság megerősítette a Telex megkeresésére, hogy hűtlen kezelés gyanúja miatt nyomozást indított ismeretlen tettes ellen. Az MTE azt nyilatkozta, hogy 2023-ban elindították egy épület energetikai és gépészeti korszerűsítését, amely az EU-források révén valósult meg, közel 1,2 milliárd forint összegben, továbbá a Kulturális és Innovációs Minisztérium 250 millió, míg az egyetemet fenntartó alapítvány 600 millió forintnyi támogatást nyújtott.
Közbeszerzési következmények
A projekt kivitelezése során azonban, mivel a határidők sürgetővé váltak, az egyetem nem írt ki közbeszerzést, ami kötelező lett volna a jogszabályok szerint, hanem a már meglévő keretszerződés keretein belül vonatta be az új emelet kialakítását. Ezt a Laki Épületszobrász Zrt. vállalta el, amely már korábban is együttműködött az egyetemmel kisebb fejlesztések alatt. A bruttó 278 millió forint értékű emeletráépítési munkát jogi szempontból megkérdőjelezhetően teljesítették.
A rektor védelme
Kiss János a Telex megkeresésére közölte, hogy az igazságügyi szakértői vélemény az ő kérésére készült az elérhető információk alapján. A gazdasági főigazgató munkaviszonyának azonnali megszüntetése a projekt átfogó vizsgálatának részeként valósult meg. A rektor helyzetével kapcsolatban Kiss hangsúlyozta, hogy a rektor nem gazdasági szakértő, és hogy a beruházás lebonyolítása a gazdasági főigazgató hatáskörébe tartozott.
Az egyetem vezetősége és a belső vizsgálat
A rektori hivatal tagadta a túlfizetések elkövetését, közölve, hogy bár végeztek belső ellenőrzést, annak megállapításai kérdésesek. A hivatal érvelése szerint a beszerzés nyilvános közbeszerzési eljárás keretében zajlott, amit a hozzátartozó szakértők is megerősítettek. Az eljárás sürgető volt, mivel az épület beázása azonnali állagmegóvást igényelt.
A Laki Zrt. a magyar állami megbízásokkal kapcsolatos rutinjáról ismert, amikor különböző állami beruházások során, mint például a Budai Vár és az Operaház felújításán dolgozott, gyakran szembesült hibákkal és túlszámlázásokkal, ami árnyékot vetett a projektjeinek megbízhatóságára.
