Zavarba ejtő költségvetési adatokat közölt a Pénzügyminisztérium
Szeptemberben 92,8 milliárd forinttal nőtt az államháztartás hiánya, így a hiány elérte az 5261,9 milliárd forintot. A szeptemberi számok zavarba ejtőek: elmaradt a korábbi évekre jellemző többlet, sőt, még az áfabevételek is csökkentek. A számok mégis szebben festenek a tavalyiaknál. Kármán András pénzügyminiszter szerint ennek ellenére az irány biztató: nő a kiadási fegyelem, miközben a költségvetés helyzete továbbra is nehéz.
Szeptemberben mindössze 92,8 milliárd forinttal nőtt az államháztartás hiánya, ami messze elmarad a tavaly szeptemberi 303,2 milliárd forintos deficittől – derül ki a Pénzügyminisztérium közleményéből. Vagyis első ránézésre kedvező volt a szeptemberi hónap, ám ha régebbre is visszatekintünk, akkor kiderül, hogy a kilencedik hónap több évben is többletes volt – ennek azonban az idei számokban semmi nyoma. Az államháztartás kilenchavi hiánya így 5261,9 milliárd forintra emelkedett, ami a parlament előtt fekvő költségvetési módosítás 7110 milliárdos éves hiánycéljának 72 százaléka. Viszont az idei kilenchavi deficit jelentősen meghaladja a tavalyi 3328,7 milliárd forintot. Ez részben még a Fidesz-kormány öröksége: az év eleji választási költekezések miatt az első négy hónapban lényegesen magasabb volt az államháztartás hiánya. Emellett augusztusban a kormány 2186 milliárd forintnyi uniós támogatást előfinanszírozott, amely a bevételi oldalon csak az év utolsó napjaiban jelenik meg – várhatóan ekkor fizeti ki az Európai Bizottság a nyáron letárgyalt helyreállítási (RRF-) támogatásokat.
Ha nem számítjuk az uniós pénzek okozta hiányt, akkor a deficit 3075 milliárd forintra jön ki, ami 253 milliárd forinttal alacsonyabb a tavalyinál. Vagyis a költségvetés alapfolyamatai biztatóak: részben az új kormány jelentős kiadási szigorítást vezetett be. Szeptemberben a költségvetés kiadásai 2849 milliárd forintra rúgtak, ez 319 milliárd forinttal, illetve 11 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. A PM közleménye szerint a tavalyinál kisebb szeptemberi hiányt többek között az okozza, hogy a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok – praktikusan a minisztériumok – kiadásai 61 százalékkal csökkentek tavaly szeptemberhez képest. Ebben átmeneti tényezők is szerepet játszottak. A közüzemi szolgáltatások támogatása 154 milliárd forinttal alacsonyabb összegben teljesült az egy évvel korábbinál, amit a kifizetések eltérő ütemezése okozott. Ezzel szemben hiánynövelő hatással járt, hogy a Modernizációs Alaptól júliusban érkező 195 milliárd forint kikerült a költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok bevételei közül.
Sajnos a szeptemberi adatokat nézve a bevételek is csökkentek, meglepő az áfabevételek 3,8 milliárd forintos elmaradása a tavaly szeptemberihez képest – ez vélhetően azonban csak átmeneti megingás a magasabb visszaigénylés miatt. Mivel a PM most csak gyorstájékoztatót ad ki, a részletek nem derülnek ki a közleményből, ezekre két hetet kell várni. Az első kilenc hónapot egyben szemlélve az látható, hogy a bevételek 3,4, a kiadások viszont 9 százalékkal emelkedtek. Bevételi oldalon az áfabevételek 2,3, a lakossági adóbefizetések 3,3 százalékkal emelkedtek, míg a céges adók mindössze egy százalékkal lettek magasabbak, mint tavaly.
A kiadási oldal magasabb növekedését a választási kiadások és az uniós bevételek határozták meg. Ezen belül azonban a nyugdíjkiadások 11, az egészségügyi kiadások 3,2 százalékkal nőttek éves szinten, jelentősen, 762 milliárd forinttal, illetve 23,4 százalékkal csökkentek viszont az államháztartás kamatkiadásai – ezen a téren a jövőben is jelentős megtakarítások várhatók, ha fennmarad az új magyar kormány kedvező piaci megítélése.
A szeptember tehát egy felemás, átmeneti hónap volt, amivel kapcsolatban Kármán András pénzügyminiszter a Facebook-oldalán úgy fogalmazott, hogy a havi számokban mindig vannak egyszeri hatások. Egyetlen hónap tehát most sem lehet végső mérce. Mindazonáltal biztató, hogy a kiadási fegyelem tartósan megjelenik a számokban, és hogy a kamatkiadások az év első kilenc hónapjában 726 milliárd forinttal mérséklődtek a tavalyihoz képest. A költségvetés helyzete ettől még nehéz, és bőven van tennivaló – de a munka iránya helyes, és az eredményei kezdenek megmutatkozni – fogalmazott a pénzügyminiszter.
Az idei hiány várhatóan rekordmértékű lesz, ezt azonban a piac érdemi turbulencia – például az állampapírpiaci hozamok emelkedése vagy a forint gyengülése – nélkül is tolerálhatja, ha a kormány a következő hetekben olyan 2027-es költségvetési tervvel áll elő, amely jelentősen mérsékli az államháztartás hiányát, és hitelessé teszi a kormány által kitűzött euróbevezetési célt.
