Napirenden a kárpátaljai kisebbségek jogait garantáló 11 pont Ukrajnában
Miután az ukrán és a magyar fél a tárcaközi egyeztetéseket követően véglegesítette a kárpátaljai magyarok kisebbségi jogait helyreállító 11 pontos tervezetet, az október 12-én az ukrán törvényhozás napirendjére kerülhet. Elfogadása esetén az újabb uniós klaszterek megnyitása magyar szakértői támogatással felgyorsíthatja Ukrajna EU-csatlakozását.
Szerdán megérkezett a végleges megerősítés a magyar fél részéről, hogy nincs több kérdésük, és továbbra is tartják magukat ahhoz a szöveghez, amelyben megállapodtak az ukrán féllel, rögzítették a két ország közti 11 pontos, a kisebbségi jogokat érintő törvényszöveg tervezetét.
Még szeptember 27-én is voltak vitatott, de kevésbé lényegesnek számító vitapontok, amelyek alapvetően egészen apró technikai részleteknek tekinthetők. Az utolsó megbeszélés a két ország szakértői csapata között körülbelül 40 percig tartott. Az ukrán parlament október 12-én ül össze újra, amikor napirendre tűzhetik a témát, és a törvénytervezetet akár már másnap, harmadnap el is fogadhatják, de azt legkésőbb október 16-ig véglegesítheti az ukrán törvényhozás a kifejezetten optimista megközelítés szerint.
Ahogy az uniós csatlakozási tárgyalásokon is klaszterekbe sorolták a témákat, itt is három részre osztották a tizenegy pontot. Az első öt kérdés lezártnak tekinthető, ezek a kárpátaljaiak, illetve általában a kisebbségek oktatási kérdéseit kívánják rendezni. Ennek a fejezetnek az eredeti határideje december 31., s ehhez képest felgyorsultak az események, miután februárban megállapodott róluk a két kormány delegációja. A továbbiak végső határideje jövő május. Azok legfőképp a zászlóhasználatról, a címerről, a városházákat is érintő módosításokról szólnak. Ezeket azonban nem lehet egyetlen törvénnyel rendezni, mert sok jogszabályt kellene módosítani ahhoz, hogy a megoldás működőképes legyen.
Ellenben a tizenegyedik pont véglegesítése hosszabb időt igényel a helyzet mostani értelmezése szerint. A kárpátaljai kisebbség parlamenti képviseletének bizonyos formájáról van szó, amihez alkotmánymódosításra lenne szükség, ez pedig jelenleg nem reális a háborús helyzetre való tekintettel. Ezért most hasonló, az Európai Unió különböző országaiban létező áthidaló megoldásokat keresnek. Megvizsgálják, hogy Romániában, Lengyelországban és Magyarországon milyen formában oldották meg a nemzeti kisebbségek parlamenti képviseletét. Ezek alapján viszont kiderült az is, hogy a magyar jogszabályi megoldást nem lehet átültetni az ukrán törvénykezési szisztémába.
Azonban ez sem lehet akadály. Mielőbbi megoldásban gondolkodik az ukrán fél, mivel alapvető fontosságú számára az úgynevezett klaszterek megnyitásának kérdése. Márpedig a magyar fél mindezt a 11 pont megvalósításához köti. A parlamenti képviseletet tehát minél előbb meg kell oldani ahhoz, hogy a magyar kormány az uniós csatlakozás elé ne gördítsen további akadályt.
A magyar szakértői csoport nemleges szavazata miatt egyelőre leállt a további klaszterek megnyitása. Júniusban még igennel szavazott a magyar delegáció, de a nyár végén ismét negatív válasz született szakértői szinten. Pedig az Európai Parlamentben is sürget az idő, mivelhogy előzetes információk szerint október 12-én ismét szavazásra bocsáthatják az újabb klaszterek megnyitását. Vigaszul, illetve a helyzet megértésére magyarázatul szolgálhat, hogy Montenegró például húsz éve hiába próbálja lezárni a klasztereket, noha esetében hosszú ideje megnyitották a szakértői tárgyalásokat.
Mindezektől függetlenül a magyar fél álláspontja továbbra is az, hogy nem támogatja Ukrajna gyorsított uniós csatlakozását, épp arra való hivatkozással, hogy a nyugat-balkáni csatlakozás is folyamatosan húzódik. Ebből következően a klaszterek megnyitásától még hosszú út vezet azok lezárásáig. A hat klaszter közül az első és az utolsó megnyitásának folyamata sínen van. A harmadik is rendjén levőnek számít, de a 2., a 4. és az 5. esetében hosszabb egyeztetésre lesz szükség.
