Az uniós átlagnál négyszer gyorsabban romlott a magyar munkanélküliség
Bár a magyar munkanélküliségi ráta továbbra is jóval alacsonyabb az uniós átlagnál, a folyamat iránya kedvezőtlen: egy év alatt négyszer akkora mértékben romlott a hazai mutató, mint az Európai Unió egészében. Az Eurostat augusztusi adatai szerint Magyarországon a szezonálisan kiigazított munkanélküliségi ráta 4,7 százalék volt, szemben az egy évvel korábbi 4,3 százalékkal. Ez 0,4 százalékpontos növekedést jelent, miközben az uniós átlag mindössze 6-ról 6,1 százalékra emelkedett.
Rövidebb távon még látványosabb az eltérés: július és augusztus között az uniós ráta változatlanul 6,1 százalékon állt, Magyarországon viszont egyetlen hónap alatt 4,5-ről 4,7 százalékra nőtt. Az Eurostat becslése szerint a magyar munkanélküliek száma 221 ezerről 231 ezerre emelkedett, míg tavaly augusztusban 211 ezren voltak, ami közel 9,5 százalékos bővülést jelent. Az EU egészében ugyanezen idő alatt 2,6 százalékos növekedést mértek.
Régiós összehasonlításban gyengül a magyar pozíció
A 27 tagállam közül kilencben mértek a magyar 4,7 százalékosnál alacsonyabb munkanélküliséget, a régiós versenytársak azonban lényegében kivétel nélkül jobb mutatókat produkáltak. Csehországban mindössze 3,2 százalékos volt a ráta, Lengyelországban, Szlovéniában és Máltán egyaránt 3,4, Bulgáriában 3,5 százalékot mértek, Németország és Hollandia pedig 4 százalékon állt. A másik végletet Finnország jelentette 10,3 százalékkal, Spanyolországban 10, Svédországban 8,7 százalékos volt a munkanélküliség.
A magyar folyamat dinamikája azért aggasztó, mert számos tagállamban éppen az ellenkező irányba mozdult a mutató. Görögországban 8,8-ról 7,4 százalékra, Dániában 6,5-ről 5,9, Belgiumban 6,1-ről 5,9 százalékra csökkent a munkanélküliség, Szlovéniában pedig 4-ről 3,4 százalékra esett vissza. A régión belül Lengyelországban 3,2-ről 3,4 százalékra, Szlovákiában 5,4-ről 5,7 százalékra nőtt a ráta.
Egyre többen keresnek hiába állást legalább egy éve
Az uniós munkaerőpiac összességében kisebb elmozdulást mutat: augusztusban 13,6 millió munkanélkülit becsült az Eurostat, 348 ezerrel többet, mint egy évvel korábban, júliushoz képest azonban mindössze 12 ezer fővel emelkedett a számuk. A 6,1 százalékos uniós ráta egy hónap alatt nem változott, az euróövezetben pedig 6,4 százalékon maradt.
Az Eurostat jelentése előtt alig egy héttel a Központi Statisztikai Hivatal is a magyar munkaerőpiac gyengülésére utaló adatokat közölt. A KSH szeptember 25-i gyorsjelentése szerint augusztusban 4,654 millió foglalkoztatott mellett 229 ezer munkanélküli volt Magyarországon, a havi munkanélküliségi ráta pedig 4,7 százalékot ért el. Júliushoz képest 21 ezerrel csökkent a foglalkoztatottak, miközben 7 ezerrel nőtt a munkanélküliek száma.
A munkakeresés átlagos időtartama 11,7 hónapra nyúlt, a legalább egy éve állást keresők aránya pedig egyetlen év alatt 4,2 százalékponttal, 33,7 százalékra emelkedett. Ez azt jelenti, hogy már minden harmadik munkanélküli legalább egy éve próbál elhelyezkedni, miközben a három hónapnál rövidebb ideje állást keresők aránya 3 százalékponttal, 42,6 százalékra csökkent.
A fiataloknál már nincs magyar előny
Más képet mutat a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat nyilvántartása: augusztus végén 219 ezer regisztrált álláskereső szerepelt a rendszerben, 1,5 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A két szám nem mond ellent egymásnak, mivel a KSH munkaerő-felmérése a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet definíciója alapján határozza meg a munkanélküliek körét, míg az NFSZ kizárólag az állami rendszerben regisztrált álláskeresőket tartja nyilván.
A fiataloknál már a munkanélküliség szintjében sincs magyar előny az uniós átlaghoz képest. Az Eurostat szerint a 25 év alattiak munkanélküliségi rátája Magyarországon augusztusban 15,4 százalék volt, pontosan annyi, mint az EU egészében, miközben egy évvel korábban még 15 százalékos magyar értéket mértek. A régión belül is jelentős a különbség: Lengyelországban 11,3, Csehországban 12 százalék volt a fiatalok munkanélkülisége, Szlovákiában ugyanakkor 17,4 százalék.
Összességében a magyar munkaerőpiac még messze van attól, hogy az unió sereghajtói közé kerüljön, a korábbi kedvező helyzet azonban egyre kevésbé fedi el a mögötte zajló folyamatokat: a munkanélküliség emelkedik, a hazai elsődleges munkaerőpiacon kevesebben dolgoznak, és közben nő azok aránya is, akik már legalább egy éve hiába keresnek állást.
