Több mint félmilliárd forintnyi állami hirdetés az Origo számára
Az Origo, valamint más médiumok, mint a Mandiner.hu és a Bors Online jelentős állami hirdetési költségvetéshez jutottak az elmúlt időszakban. A kormányzatnak 2025 áprilisa és decembere között összesen legalább 9 milliárd forintot költött a nyomtatott és online sajtóra. Ebből a televíziók 7,1 milliárdot, a rádiók 1,1 milliárdot kaptak, míg a közösségi médiára 246 millió forintot fordítottak – mindez a Transparency International közérdekű adatigénylés nyomán derült ki.
Az állami hirdetések elosztása
A dokumentumok alapján kiderült, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda hirdetési felületeket Balásy Gyula két cégén, a New Land Medián és a Lounge Designon keresztül vásárolta, ezzel támogatva a Fideszhez közel álló sajtótermékeket. Az Origo a statisztikák szerint a legmagasabb, összesen 557 millió forintos hirdetéshez jutott, míg a Mandiner.hu 390 milliót, a Bors Online pedig csaknem 246 millió forintot kapott.
Hirdetési költségek a média világában
A hirdetésekből a következő médiumok részesültek jelentős összeggel:
- Pesti Srácok: közel 199 millió forint
- Magyar Nemzet nyomtatott kiadása: majdnem 184 millió forint
- magyarnemzet.hu: több mint 179 millió forint
- metropol.hu: 166 millió forint
- nyomtatott Metropol: több mint 160 millió forint
- ripost.hu: csaknem 156 millió forint
- demokrata.hu: több mint 154 millió forint
Érdekes, hogy a demokrata.hu és a nyomtatott Magyar Demokrata együtt 198 millió forint nyílt állami hirdetést kapott, közel annyit, mint a Pesti Srácok. A Hír TV online felülete 154 millió forint hirdetést vonzott, míg az Index csupán egyetlen állami kampánynak volt részese.
Állami hirdetési költések technológiai platformokon
Továbbá, az állam a Google hirdetési rendszerében 136 millió, a Facebookon 103 millió forintot költött, ezzel több hirdetési bevételt generálva, mint számos országos magyar médium. Mindezek ellenére a két óriáscég 2022 októbere óta beszüntette a politikai hirdetések értékesítését az Európai Unióban, de a magyar kormány folytatta a megbízásokat „általános social hirdetésekre” Balásy cégein keresztül, akik 15% ügynökségi felárat számoltak fel.
Külön figyelmet érdemel, hogy a TikTok platformjára is közel 8 millió forint hirdetést szántak. A platform saját regulái szerint nem engedélyezi a fizetett politikai reklámokat, viszont a kormányzati hirdetések kivételt képeznek, de felmerül a kérdés, hogy a Magyar Kormány esetében megtörtént-e az előírt egyeztetés.
Egészségügyi kommunikáció a közösségi médiában
A hirdetések között az egészségügyi kommunikációra is külön figyelmet fordítottak: szeptember és december között bruttó 10 millió forintért reklámozták dr. Kőnig Róbert gyermeksebész tartalmait a közösségi médiában, és havonta 7,3 milliót költöttek az „egészségügyi kommunikáció menedzselésére”.
Az állami hirdetések elosztása és a médiastratégia felveti a kérdést a kormányzati kommunikációs gyakorlatok etikai dimenzióiról, és újra hangsúlyozza az átláthatóság és a közérdekű tájékoztatás szükségességét a magyar médiapiacon.
