Alaptörvény 17. módosítása – A jogállam új kezdete
2026. július 13-án a Magyar Országgyűlés rendkívüli ülésén történelmi szavazásra került sor, amelynek keretében a képviselők jelentős többséggel, a kétharmados határt is túllépve, elfogadták az Alaptörvény 17. módosítását. Ezzel megkezdték, vagy épp befejezték a jelenlegi kormány közjogi átalakítását, mint ahogy arról Magyar Péter miniszterelnök a Parlament épületében tartott sajtótájékoztatón beszámolt. Az előadás során hangsúlyozta, hogy szeptembertől egy átfogó alkotmányozási folyamat veszi kezdetét, amely minden állampolgár bevonására törekszik.
A módosítás legfontosabb elemeként emelte ki, hogy megszűnik a köztársasági elnök mandátuma, amely lépést jelent az állami intézmények, különösen az elnöki hivatal jelentőségének visszaadásában a magyar emberek felé. Kiemelte, hogy a cél az állami hatalom megerősítése és a bíróságok, valamint az Alkotmánybíróság függetlenségének garantálása. Ezen kívül a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal létrehozása is szerepet kap, amely alapot teremt a közvagyon visszaszerzésére.
„Ez a szavazás nem a jogállam végét jelenti, hanem éppen ellenkezőleg, annak kezdete” – fogalmazott Magyar Péter, aki azt is hozzátette, hogy az Országgyűlés döntése a demokratikus eljárás keretein belül született. Hangsúlyozta, hogy az Alaptörvény módosítása fontos mérföldkő, és minden egyes lépés a választási kampányban vállalt program megvalósítását célozza.
Az új jogszabály elfogadásával Sulyok Tamás köztársasági elnök számára csak két lehetőség maradt: vagy lemond, vagy öt napon belül aláírja az Alaptörvény-módosítást, hogy az hatályba léphessen. A miniszterelnök kifejtette, hogy Sulyoknak nincs más választása, mivel a kormány korábbi módosításai elvették azt a jogkört, amely lehetővé tette volna, hogy alkotmányos kifogást emeljen.
Továbbá Magyar Péter aggodalmát fejezte ki a Fidesz és a KDNP belső feszültségei miatt, amelyek szerinte a párt széteséséhez vezetnek. Az elmúlt események mélyreható hatással vannak a politikai tájra, és úgy tűnik, hogy a Fidesz szavazói sincsenek könnyű helyzetben, hiszen a frakción belüli hatalmi harcok csak fokozódnak.
A közéleti vitákra nézve Magyar Péter megjegyezte, hogy a köztársasági elnök távozása más módon is történhetett volna, azonban úgy vélte, hogy Sulyok Tamást esetleg megzsarolták vagy fenyegették. Emellett kifejezte sajnálatát a Fidesz szavazói iránt, akiknek valószínűleg komoly csalódásokkal kell szembenézniük, miközben a párt belső kihívásai egyre élesebbé válnak.
Összességében a miniszterelnök kijelentései rávilágítottak arra, hogy a kormány továbbra is elkötelezett a céljai mellett, és hogy a köztársasági elnöki tisztség átalakítása a jövőbeli tervek alapját képző lépés, amelynek célja a magyar állam megerősítése és demokratikus működésének biztosítása.
