Vitézy Dávid szerint a Mészáros–Szíjj-duó koncessziós cége feleannyit költött autópályákra, mint amilyen összeggel a magyar állam támogatja az ügyletet
Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter kritikus véleményt fogalmazott meg a Mészáros–Szíjj által működtetett koncessziós cég autópályákra fordított kiadásairól. A miniszter hangsúlyozta, hogy a cég a koncesszió keretében gyakorlatilag semmiféle kockázatot nem vállalt, ami az ilyen típusú szerződések egyik alapvető követelménye. Az elmúlt négy év során a magyar állam összesen 1024 milliárd forintot fizetett a koncesszióra, azonban a miniszter szerint a cég által végrehajtott beruházások mértéke ezt a számot nem indokolja.
A közlekedési tárca vezetője kifejtette, hogy az igazi koncessziók esetén a magánvállalkozásnak kellene a saját forrásaiból fejlesztenie, amelyet az állami kifizetések később, egyfajta bérleti díjként térítenek meg. Ezzel szemben a jelenlegi helyzet azt mutatja, hogy míg az állam rendkívüli összegeket fizetett ki, a tényleges fejlesztések mértéke közel sem éri el ezt. Vitézy Dávid úgy véli, hogy a koncessziós cég maximum a kiadott összeg felét költötte el a tervezett autópálya fejlesztésekre.
Az autópálya-koncesszió átvilágítása már folyamatban van, és a vizsgálatok eredményei nemcsak a magyar kormány, hanem az Európai Bizottság érdeklődését is felkeltették. A miniszter elmondta, hogy a szerződés jogszerűségével kapcsolatos kérdéseket mind a magyar hatóságoknak, mind az Európai Bizottságnak figyelembe kell venniük, így a további lépések meghozatala előtt meg kell várni a vizsgálatok befejezését.
Németh Tamás, a Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. vezérigazgatója korábbi nyilatkozatában cáfolta a miniszter állításait, hangsúlyozva, hogy a cég az elmúlt három és fél évben kapott koncessziós díjakhoz a tulajdonosoknak szükségszerűen közel 100 milliárd forintot kellett hozzátenniük, hogy finanszírozni tudják az üzemeltetési és fejlesztési költségeiket.
A jövőben a Tisza-kormány könnyedén visszaveheti a 35 éves sztráda- és hulladékkoncessziókat, míg a kaszinókkal kapcsolatos ügyek bonyolultabbnak ígérkeznek. Az ügylet hátterében álló pénzügyi és jogi aspektusok egyaránt figyelmet érdemelnek, hiszen a közpénzek felhasználása és a kapcsolódó szerződések átláthatósága kulcskérdés a jövőbeni politikai döntések szempontjából.
