Feljelentések sorozata a Tiborcz István szál körül
2023. augusztus 20-án, a budapesti atlétikai világbajnokság megnyitóján Tiborcz István neve ismét a középpontba került. Az esemény kapcsán Kapitány István tárcája négy ügyben tett feljelentést, amelyek közül az egyik szorosan kapcsolódik Tiborcz István tevékenységeihez. Magyar Péter, a politikai elemző, arra hívta fel a figyelmet, hogy az Orbán-kormány hivatali ideje alatt Tiborcz Istvánra más szabályok vonatkoztak, mint általában a magyar vállalkozókra, ami kérdéseket vet fel a jogszerűséggel kapcsolatban.
Az elmúlt időszakban egyre gyorsabb ütemben indulnak eljárások és esetek kerülnek a nyilvánosság elé, Magyar Péter szerint ez az előrejelzések szerint is folytatódni fog. A Fidesz párt népszerűségének csökkenése, amit Magyar Péter „gyurcsányi lejtőnek” nevezett, tovább erősíti a feljelentések számának növekedését, különösen a Fidesz-frakció felbomlása közepette.
A Gazdasági és Energetikai Minisztérium a napokban négy olyan üggyel foglalkozott, amelyek összesen 1000 milliárd forint értékű közpénzt érintenek. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az előző kormányzás alatt, és általában Magyarországon is, a közpénzekkel való visszaélések nem maradhatnak következmények nélkül. Az új ügyek közé tartozik az Eximbank, a Magyar Export-Import Bank Zrt. tevékenységének vizsgálata is, mely felveti az árnyékos ügyletek kérdését.
Tiborcz István érdekeltsége alatt álló 59 milliárd forintos luxusszálloda-projekt, a Sofitel-ügy, szintén felmerült a feljelentések között. Magyar Péter emlékeztetett arra, hogy a kormány idején a miniszterelnök vejével szemben meglévő különleges bánásmód mindeddig komoly aggályokat generált.
A politikai elemző arra is főbb figyelmeztetéseket fogalmazott meg, hogy az Eximbank illetékesei két nap alatt hozták meg a döntést egy 145 oldalas előterjesztésről, ami rendkívüli gyorsaságnak számít. Ez a gyakorlat azonban kérdések sorát veti fel: vajon ki sürgette a döntést, és ki engedélyezte a belső szabályok figyelmen kívül hagyását? Elképzelhető, hogy létezett egy politikai döntés, amelyhez később sózták a procedúrát.
A konkrét ügylet során az Eximbank igazgatósága zöld utat adott egy bérleti hitelnek, amely a volt Sofitel és a Malév-irodaház átalakítását célozta. Magyar Péter kiemelte, hogy az Eximbank Szijjártó Péter felügyelete alatt állt, ami a külgazdasági szempontokat jelzi. Az ügylet kockázatát viszont az Eximbank saját minősítése is magasnak ítélte, az eljárás során pedig a döntéshozók számos lényeges ponton engedték el a belső szabályok kereteit. Ez vezetett a Gazdasági és Energetikai Minisztérium hűtlen kezelésre és más bűncselekmények gyanúja miatti feljelentéséhez.
Kapitány István, az Eximbank vezetője, korábban Mészáros Lőrinc bankjánál dolgozott, és ő volt a felelős az Eximbank és a MEHIB vezérigazgatójának kinevezéséért. A miniszterelnök azzal a reménnyel tekintett a nyomozás elé, hogy a hatóságok sikeresen feltárják, hogy mi indokolta a 59 milliárd forint állami pénzről hozott gyors döntést. Külön kérdést vetett fel, hogy a vállalt kötelezettségek megfelelően tükrözik-e az állami tulajdonú bank kockázatát, és reálisan mérték-e fel a projekt lehetséges bevételtermelő képességét.