PONTHATÁROK 2026: KEVESEN JUTNAK BE KOLLÉGIUMBA, INDUL AZ ALBÉRLETVADÁSZAT
Idén csütörtökön este kihirdették a felsőoktatási ponthatárokat, amely után a diákok albérletkeresése jelentős mértékben beindul. Az előrejelzések szerint ez néhány százalékos azonnali bérleti díjemelkedést eredményezhet. A fővárosban a hallgatók csupán 12 százaléka fog bejutni a kollégiumokba, míg vidéki egyetemvárosokban sem haladja meg a bejutók aránya a 25 százalékot. A kormány által tervezett diákszállók elkészülte pedig a most éppen egyetemet kezdeni vágyó diákok számára még távolinak tűnik.
Budapesten manapság egy átlagos bérleti díj 200-300 ezer forint között mozog, míg vidéken a piaci viszonyok 150-200 ezer forintos árakat diktálnak. Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője ezt a tendenciát egy budapesti sajtótájékoztató keretein belül foglalta össze a ponthatárok közzétételének napján. Az albérletpiac elemzése során az MBH Ingatlan által szervezett kerekasztal-beszélgetés résztvevői, köztük az MBH Elemzési Centrum, az MBH Jelzálogbank, az Otthon Centrum és a Fundamenta szakértői, az ingatlanpiac legfontosabb eseményeit vitatták meg.
Az Albérletpiac kereslete a ponthatárok kihirdetését követően markáns élénkülésnek indul, ami 1-5 százalék közötti azonnali bérleti díj-emelkedést is okozhat. Magyarországon 2015 óta közel négyszeresére emelkedtek a lakásárak, míg az EU-ban az átlagos drágulás mindössze 65 százalék volt. Az idei évben a helyzet kedvezőtlen fordulatot vett: míg az EU-ban 5 százalékos áremelkedés figyelhető meg, Magyarországon 2 százalékos korrekciót tapasztalhatunk. Továbbra is magas árszintekről beszélhetünk a hazai ingatlanpiacon – hangsúlyozta Horti Flóra, az MBH Elemzési Centrum szenior ágazati elemzője. Az idei évre 8-13 százalékos lakásár-emelkedés várható, ám a piaci impulzusok már nem csupán az Otthon Start Program vagy a befektetői kereslet által körvonalazottak, hanem inkább a növekvő reálbérek és a javuló fogyasztói bizalom is szerepet játszanak.
A diákok albérletpiaca és a lakásvásárlási lehetőségek
Az albérletpiac élénkülése mellett tapasztalható viszont, hogy az Otthon Start Program egyre jelentősebb hatását lehet észlelni, hiszen sok bérlőt elcsábított a vásárlási lehetőségekhez, köszönhetően az olcsó hiteleknek. Ezzel párhuzamosan a bérleti díjak emelkedése is stagnálni látszik. A családok számára igen fontos döntés, hogy inkább bérelniük vagy vásárolniuk kell a leendő egyetemista gyereküknek.
A diákok számára a költségek csökkentése érdekében érdemes közösen bérbe venniük egy ingatlant, hiszen így a havi lakhatási költségek akár 50-60 ezer forintra is csökkenthetők fejenként. Az ökölszabály szerint, ha valaki öt évnél rövidebb időt tervez egy városban maradni, általában a bérlés a racionálisabb választás. A lakásvásárlás magas belépési költségei (önerő, hitelfelvételi költségek, illetékek, ügyintézés, esetleges felújítás) miatt rövid idő alatt nehezen térülnek meg. Molnár Zsolt, az MBH Jelzálogbank területvezetője elmondta, hogy piaci hitel mellett a lakásvásárlás megtérülése tíz éven belül realizálható, kedvezményes finanszírozás mellett ez az időtáv csökkenthető.
Befektetési lehetőségek és a lakáspiaci trendek
Továbbá, a lakásbefektetési lehetőségek terén Budapest nem mindig bizonyul a legkedvezőbb piacnak. A zenga.hu elemzése alapján a fővárosi kisebb lakások kiadási hozama 3,8–5 százalék között mozog, míg számos vidéki egyetemvárosban, mint például Miskolc, Székesfehérvár vagy Pécs, 4,5–6 százalékos elméleti bruttó hozam is elérhető. Az OTP Ingatlanpont vidéki körképe szerint Debrecenben egy két- vagy három szobás bútorozott lakás bérleti ára jellemzően 180-250 ezer forint, Győrben 180-220 ezer, míg Szegeden másfél-két szobás lakások 170-230 ezer forintos áron érhetők el. Miskolcon kedvezőbb árak tapasztalhatók, ahol a diákok által keresett lakások 100-150 ezer forintos havi bérleti díjjal elérhetők.
A jó állapotban lévő, egyetemhez közeli ingatlanok Budapesten és vidéken egyaránt gyorsan elkelnek. Az egyetemvárosok a hazai ingatlanpiac kulcsfontosságú helyszínei továbbra is, amit a legutóbbi MBH Index elemzés is megerősít. Az elmúlt évtizedben a lakásárak emelkedése e városokban kiugró mértékű volt, 2024 és 2025 között például Pécsen 28, Miskolcon közel 20, Debrecenben pedig 19 százalékkal növekedtek az árak. A legdrágább vidéki egyetemváros Debrecen lett, ahol az átlagos négyzetméterár meghaladta a 946 ezer forintot, míg Győrben 850 ezer, Szegeden pedig 824 ezer forintos árak találhatók.
A fiatalok lakhatási lehetőségei és pénzügyi edukáció
Érdekes adat, hogy a legnagyobb áremelkedés a fővárosi területek közül a VIII. kerületi Magdolna-negyedben figyelhető meg, ahol az árak 2015 és 2025 között több mint ötszörösére emelkedtek (404 százalék). A belvárosi Palotanegyed és Külső-Erzsébetváros lakásárainak megnégyszereződése szintén figyelemre méltó.
A Fundamenta Z generációs kutatása szerint a fiatalok 77 százaléka saját otthonban kíván élni, míg 56 százalékuk reális lehetőségeket lát e cél elérésére. Pásztor András, a Fundamenta Ingatlan vezetője hangsúlyozta, hogy sok esetben a „mamahotel” döntés nem csupán kényelmi okokból történik, hanem tudatos lépésként a fiatalok önerőgyűjtésének érdekében az első lakás megszerzéséhez. Ez a kutatás nem megerősítette, hanem inkább megkérdőjelezte a meghonosodott sztereotípiákat: a fiatalok motiváltak és aktívak álmaik megvalósításában.
A pénzügyi edukáció hiánya szintén kiemelt problémát jelent, hiszen a szülőknek és a bankoknak fontos szerepük van a fiatalok megfelelő tájékoztatásában. Várady Eszter, az MBH Bank Daily Banking és hitelkártya termék- és folyamatmenedzsment vezetője figyelmeztetett arra, hogy a fiatalok első bankja gyakran az a pénzintézet, ahol szüleik is ügyfélként szerepelnek, amit a zsebpénz utalásának egyszerűsége magyaráz.
Következtetések és jövőbeli várakozások
A lakáspiacon a csökkenő kamatok hitelkiváltási hullámot idézhetnek elő, részletfizetési lehetőségek állnak rendelkezésre, esetenként havi több tízezer forintos eltérések is lehetségesek a törlesztőrészletekben. Az MBH kerekasztal résztvevői egyetértenek abban, hogy a 2026 második fél évét már nem a korábbi évek árrobbanásai, hanem inkább a stabilizáció fogja jellemezni. A bérleti piacon jelentős drágulás helyett a stabilizálódás a várható tendencia, az Otthon Start Program jövője pedig kulcsfontosságú tényezőként foghat vissza további piaci ingadozásokra, világos és pontos információkkal várhatóan az ősszel.
