A Duna múltjának titkai: hajóroncsok az aszály árnyékában
2026. július 31-én a Duna budapesti szakaszán a mélyből előbukkant múltbéli maradványok emelkedtek a vízre, ahogy a folyó vízszintje drámaian csökkent az aszály miatt. A Fővám térnél, a Szabadság (más néven Ferenc József) híd tövében egy régi fénykép is tanúsítja, hogy a szomorú vízállás mellett nemcsak a modern világ, hanem a második világháború öröksége is felsejlik. Itt láthatóak azok a maradványok, amelyeket a német hadsereg robbantott fel 1945 januárjában, amikor Budapest védelmében lángba borult a város.
Az 1896-ban átadott Ferenc József híd, amely a város egyik ikonikus építménye volt, a második világháború idején vált elpusztítandó célponttá. A híd robbantása nemcsak a műszaki örökség eltűnését jelentette, hanem a harcok során mind több más emberi és anyagi áldozatot is hozott. Az aszály azonban nemcsak a híd maradványait hozza a felszínre; ereje már korábban is felfedte a második világháborús robbanóeszközök holttesteit, mint ahogyan azt a Margit híd középső pillérénél talált lőszerhüvely esete is bizonyítja. A Magyar Honvédség tűzszerészei eltávolították a veszélyes tárgyat, ezzel is biztosítva a terület biztonságát.
Nem csupán Magyarország területén zajlik a történelem ezen szakaszának felgöngyölítése. A Duna alacsony vízállása miatt Szerbiában, a Prahovo közelében is felfedeztek néhány hadihajó roncsait, melyeket Adolf Hitler Németországának katonái süllyesztettek el 1944 őszén. Ezeket a hajókat a Wehrmacht visszavonulásakor semmisítették meg, hogy megakadályozzák, hogy hasznos hadianyag kerüljön az ellenség kezébe. Az akció célja nemcsak a hadianyag védelme volt, hanem a Vörös Hadsereg előrenyomulásának megakadályozása is, melynek eredményeként a Duna navigációs útvonalai is nagymértékben akadoznak azóta.
A múlt kísértetei nemcsak a waterway körüli geográfiai térben, hanem a közlekedésben is hatalmas problémákat okoznak. A Duna medrében mintegy 200 vízi jármű roncsai hevernek, beleértve megsemmisült teherszállító hajókat, vontatókat és uszályokat. Az Európai Beruházási Bank (EIB) eddig tájékoztatta a nyilvánosságot, hogy a folyófenéken még mindig megtalálható roncsok kiemelése 2028-ig várhatóan tartani fog, amely a közlekedési folyosók biztonságát hivatott szolgálni.
Az aszály következtében feltárt hajóroncsok nem csupán Szerbiában váltak láthatóvá. Más források szerint, beleértve a NEXTA belorusz médiaszervezetét, Magyarországon is felfedeztek négy hajóroncsot a Duna-Dráva Nemzeti Park területén. Ezek a roncsok szovjet hadsereg által elsüllyesztett hajók, köztük egy csöves ponton, amely a Magyar Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársaság üzemeltetésében állt 1948-ig. A nemzeti park már két éve figyelmeztetett a roncsok jelenlétére, amelyek a Gabriella-sziget belső ágaiban találhatóak.
Ahogy a Duna aszály következtében felfedi a múlt titkait, az események tanulságos képet mutatnak a történelemről, amely folyamatosan formálja környezetünket és a környező országok közötti kapcsolatrendszert is. A víz alá merült múlt nem csupán emlék, hanem a jövő közlekedésének és környezetvédelmének is kérdéseit felveti.
