A fa árnyékot ad – de közben beszélget a légkörrel is
Az egyre forróbb nyarakon gyakrabban alakul ki talajközeli ózonréteg, ami erős egészségkárosító hatású a szennyezett levegőjű nagyvárosokban. Egy kutatás szerint egyes fafajok nagy mennyiségben termelnek olyan vegyületeket, amelyek növelik az ózonkoncentrációt.
A Science Advances oldalon megjelent tanulmány azt vizsgálta, hogy egyes fafajok milyen hatással vannak a levegő minőségére. A fák által kibocsátott illékony szerves vegyületek mennyiségét és típusát mérték. Különösen az izoprénnel foglalkoztak, mivel ezt minden fa kibocsátja, de fajonként eltérő mértékben. A kutatók Pekingben 766 illékony vegyületet azonosítottak, ezek közül 199 biztosan a városban került a levegőbe. Bár a növények az összes illékony vegyület alig tizedét bocsátják ki, ez a rész adja a városi levegőben az ózon kialakulásáért felelős vegyületek több mint felét.
Gubacsi Attila Zoltán kertészmérnök szerint a téma fontos, de a cím félrevezető lehet. A szakember elmondta: a fa nem ózont bocsát ki, nem termel mérges gázt, és nem válik környezetszennyezővé. A probléma akkor alakul ki, amikor a növények természetes izoprénkibocsátása kölcsönhatásba lép a városi levegő más összetevőivel. A közlekedésből, fűtésből és égési folyamatokból nitrogén-oxidok kerülnek a levegőbe. Ha ehhez hozzávesszük a nagy meleget és az erős napsütést, beindulhat egy fotokémiai folyamat, amelynek egyik eredménye a felszínközeli ózon kialakulása.
A kertészmérnök szerint nem kevesebb fára van szükség, hanem jobb döntésekre. A városoknak egyre több árnyékra lesz szükségük. A fák párologtatnak, árnyékolják a burkolatokat és az épületeket, élőhelyet adnak, segítik a csapadékvíz kezelését és mérséklik a városi hőszigetet. A fafajválasztás azonban összetettebb szakmai kérdés: nem elég azt nézni, hogy egy faj gyorsan nő-e, bírja-e a szárazságot, vagy mennyi levelet kell összeszedni alóla. Azt is érdemes vizsgálni, mekkora lombkoronát nevel, mennyi vizet igényel, mennyire allergén, és bizonyos városi környezetekben azt is, milyen illékony szerves vegyületeket bocsát ki. Nincs „jó” és „rossz” fa, csak jó és rossz helyre ültetett fa.
A növények által kibocsátott vegyületek a légkörben más szerepet is játszhatnak. A levegőbe kerülve különféle kémiai reakciókon mennek keresztül, amelyek során apró részecskék keletkezhetnek vagy növekedhetnek tovább. Ezekre a parányi részecskékre vízgőz kondenzálódhat, így alakulnak ki a felhők apró cseppjei. Ebből nem következik, hogy több fa ültetése másnap esőt hoz, de az biztos, hogy az erdők és a légkör között folyamatos kémiai kapcsolat működik. A növények nem passzív tárgyak a tájban, hanem aktív szereplői a légköri folyamatoknak.
A szakember szerint a városi fák egy komplett élő rendszer részei, ezért a jövő városi fásítása nem egyszerűen arról szól, hány példányt ültettek el, hanem arról, milyen városi ökoszisztémát építünk velük. A fa nem utcai bútor és nem egyszerű zöld napernyő: élő kémiai rendszer, vízpumpa, klímaberendezés és ökoszisztéma egyszerre.
