Új Uniós AI-Szabályok a Mesterséges Intelligenciával Készült Tartalmakról
2026. augusztus 2-ától kezdődően új átláthatósági szabályok lépnek életbe az Európai Unió területén, amelyek a mesterséges intelligenciával előállított tartalmak megjelölésére vonatkoznak. E szerint nem minden mesterséges intelligenciával létrehozott alkotás esetében szükséges a címkézés, de a deepfake technológiával készült tartalmak, valamint bizonyos, szerkesztés nélkül közzétett közérdekű információk esetében kötelező a közönség tájékoztatása a gépi eredetről.
Az Európai Unió mesterséges intelligenciáról szóló rendeletének részeként, amely a 2021. áprilisi AI Act 50. cikkének átláthatósági szabályait alkalmazza, a szabályozás megköveteli, hogy bizonyos esetekben jelezni kell, ha egy kép, hang, videó vagy szöveg mesterséges intelligencia segítségével készült vagy módosult. A bizottság ebből a célból különféle önkéntes ikonokat dolgozott ki, amelyek az általános, teljesen AI által generált és részben módosított tartalmakra vonatkoznak. Az augusztus 2-a előtt közzétett anyagok esetében december 2-ig átmeneti időszak áll rendelkezésre az alkalmazkodásra.
A szabályozás nem vonatkozik minden művészeti alkotásra. Mindössze az AI-rendszer szolgáltatójának kötelező géppel olvasható jelölést alkalmaznia a mesterségesen előállított vagy módosított tartalmakon, ha az technikai szempontból lehetséges. Ez a jelölés lehet olyan metaadat, amelyet a felhasználó nem lát, de a platform vagy a felülvizsgálati rendszer képes észlelni a tartalom AI-jellegét.
Mesterségesen Generált Tartalmak és Művészi Kifejezések
A látható tájékoztatás, amely az emberi közönségnek szól, szűkebb körre vonatkozik. A deepfake képek, hangok és videók esetében kötelező jelezni, hogy mesterségesen generált vagy manipulált tartalomról van szó. Ugyanez vonatkozik a közérdekű témákban megjelenő AI-szövegekre is, amennyiben azokat emberi felülvizsgálat vagy szerkesztői ellenőrzés nélkül publikálják. Ha egy konkrét személy vállalja a tartalom szerkesztői felelősségét, az AI-jelzés nem szükséges.
A művészeti alkotások esetében a szabályozás enyhítéseket tartalmaz. Amennyiben a deepfake egy művészi, kreatív, szatirikus vagy fiktív munka része, az eredetet fel kell tárni, de úgy, hogy az ne befolyásolja a mű élvezetét. Például egy film esetében megfelelő információt adhat a stáblista vagy más kísérő adatok. A jogalkotó nem kívánja megítélni, hogy az AI-val készült művészet milyen értékkel bír, csupán azt szeretné elérni, hogy a közönség ne tévesszenek meg.
Jogdíjak és AI a Zeneiparban
A zeneipar számára a kérdés már nem elméleti. A Deezer 2026 júliusában bejelentette, hogy csúcsidőszakban napi 90 ezer teljesen AI-generált dal érkezett hozzá, ami az új feltöltések több mint felét jelenti. A szolgáltató már korábban elkezdte különösen megjelölni a szintetikus zenéket, és egyes esetekben kizárja őket az algoritmikus ajánlásokból. Magyarországon az Előadóművészi Jogvédő Iroda márciusban megállapodott a Deezerrel egy technológia használatáról, amely az AI által generált zene felismerésére szolgál.
A jogdíjak elosztására vonatkozóan az EJI figyelembe veszi, hogy az előadóművészi jogdíj kizárólag emberi előadás esetén jár. Ha egy felvételen nincs emberi előadói közreműködés, a gép nem szerezhet jogdíjat. Így a címkézés hatással lehet a jogdíj-elosztásra, arra, hogy bekerül-e egy zene ajánlórendszerbe, és azt is befolyásolja, hogy egy adott alkotás hogyan helyezkedik el a kulturális piacon.
A Címke Jelentősége és Hatása
A mesterséges intelligenciával készült tartalmak címkézése nem minősítést jelent, csupán tájékoztatás. A közönség különböző módon értelmezheti az „AI-generált” feliratot; egyesek színvonalbeli csökkenést, míg mások technológiai újdonságot láthatnak benne. Az uniós jelzés nem állítja, hogy az alkotás értéktelen, csupán rávilágít arra, hogy a mesterséges intelligenciának érdemi szerepe volt a tartalom létrejöttében vagy szerkesztésében.
A jogalkotás továbbra is az emberi kreatív teljesítményhez köti a szerzői jogot. A digitális alkotás jellege változik, ahogy a gép szerepe is egyre meghatározóbbá válik. Az AI Act nem definiálja a művészet fogalmát, nem nevez ki szerzőt, és nem határozza meg, milyen arányban kellene emberi közreműködés ahhoz, hogy egy alkotás emberi szerzői jogi védelem alá essen. A folyamatos tájékoztatás szerint azonban bizonyos helyzetekben elkerülhetetlen, hogy a közönséget értesítsék az AI által létrehozott vagy módosított tartalomról.
