Súlyos nyári leégések a nemzetközi labdarúgásban
A legfrissebb események alapján a debreceni labdarúgás „produkciója” a szégyenletes kifejezés megtestesítője lett, hiszen a dán FC København 8-1-es összesítéssel lépett tovább a Konferencia-ligában. Efraín Juárez, a Győri ETO mexikói edzője, miután csapata a Riga FC ellen búcsúzott, kijelentette: „Nincs keretmélységünk.” Ez a megállapítás nem csupán az ETO-ra, hanem az immár politikai alapokon is megerősített, páratlanul gyenge NB I teljesítményére is igaz lehet.
Az FTC-nek sikerült továbbjutnia, de a többi három magyar résztvevő, köztük az ETO, a Paks és a Debrecen, újra kiselejteződött, mintha a kvalifikációs szakasz a Bermuda-háromszögben zajlott volna. A Bajnokok Ligája selejtezőiben az ETO-t a Vikingur Reykjavík ejtette ki, míg a Paks már július végén a bajnokságra összpontosíthatott. A Debrecent pedig augusztus elején alázta meg az FC København, akikkel szemben a teljesítményük messze alulmúlta a várakozásokat.
A kisalföldi és hajdúsági „produkciók” valóban szégyenletesen szerepeltek. A Győr és Riga FC közötti mérkőzés második félidője során a lett csapat akkora fölényben játszott, hogy a győri csapat nem tudott szabadulni a saját térfeléről, és rendre csak a tizenhatosa környékén mozgott. Az ellenfél dominanciája olyan volt, mintha egy európai nagycsapat látogatott volna a folyók városába, holott a lett labdatartók egyetlen játékosáról sem volt hallható a mérkőzés előtt.
A mérkőzés szpíkerének riadt kérdése, hogy miért húzódott a Győr a kapuja elé, nem volt helyénvaló, hiszen a csapatot fizikálisan benyomták; a vendégcsapat elvette tőlük a „zsugát”, mint apa a rossz gyermektől. A nézőszám is aggasztó volt, hiszen mindössze 4256 ember látogatott ki a meccsre.
Debrecenben 6120 szurkoló volt jelen a København ellen, pedig a helyi stadion 20 340 férőhellyel rendelkezik, és az utóbbi években a legtöbb hely jellemzően üresen marad. Az augusztusi mérkőzés előtt a tévéstúdióban még azt elemezték, hogy a Debrecennek vezetnie kellett volna, anélkül, hogy a helyzet reális alapjait figyelembe vették volna.
A jelenlegi NB I mezőnye a legyengült komikus klasszikusokhoz hasonlítható, és a magyar csapatok nemcsak a Konferencia-ligában, hanem a kontinens nagy ligáiban is eltűnnek. Az európai Konferencia-liga öt évvel ezelőtti indulása óta magyar csapatok csak akkor szerepeltek, amikor az FTC-t átterelték az Európa-ligából, amely már önmagában is a kontinens labdarúgásának hátsó sufnija.
Ha megnézzük a felsorolt országok és csapataik részvételét a ligaszakaszban, látjuk, hogy Magyarország hátrányos helyzetben van: még Gibraltár is többet produkált, mint a hazai klubok. Az örmények és ciprusiak lenyűgöző eredményei mellett a magyar csapatok stagnálása aggasztó jelenség, ami arra figyelmeztet, hogy a probléma gyökerét sürgősen meg kellene célozni.
Új utak, új megoldások
Talán itt az ideje, hogy összehívjunk egy konferenciát arról, mit lehetne tenni a magyar labdarúgás helyzetének javítása érdekében. A jelenlegi meder megoldásokat igényel, hiszen a helyzet egyre aszályosabb, mint a Duna 2026 nyári állapota.
