Csúszás a bértranszparencia bevezetésében és a munkaerőpiac reakciói
Az Európai Unió által előírt bértranszparencia szabályai Magyarországon késlekednek, amely már most is észlelhető jeleket mutat a munkaerőpiacon. Az uniós irányelv implementációjának tükrében a fizetési információkat tartalmazó álláshirdetések aránya korábban emelkedett, azonban az idei évben visszaesés tapasztalható. A 25-27 százalékos csúcsról 22-23 százalékra csökkent a bérinformációt tartalmazó hirdetések aránya, jelezve a csúszás súlyát.
Az uniós irányelv értelmében a tagállamoknak 2026. június 7-ig kellett volna átültetniük a bértranszparencia szabályait jogrendjükbe, amely érinti a munkáltatókat is. Az irányelv szerint a munkaszerződés megkötése előtt a munkáltatóknak közölniük kellene a pozíció díjazási vagy bérsávjával kapcsolatos információkat. Magyarországon azonban a kivitelezés még nem történt meg, ami jogi vákuumot teremtett.
A csúszás nemcsak hazai jelenség; több uniós tagállam, például Hollandia, szintén tehetetlenséggel küzd. A holland kormány már törvényjavaslatot terjesztett elő, melynek célja 2027. január 1. a hatálybalépéssel, de az is a parlamenti jóváhagyástól függ. Egyes országokban az átültetés határideje még későbbre tolódott, míg más tagállamok már részben bevezették az előírásokat.
A Profession.hu ügynökség adatai alapján a korábbi, fokozódó alkalmazkodás most ismét lelassulni látszik. Tüzes Imre, az állásportál kereskedelmi igazgatója megemlítette, hogy a bérinformációt tartalmazó hirdetések aránya a tavalyi 25-27 százalékról 22-23 százalékra csökkent, egyértelműen jelezve, hogy a bértranszparencia irányába történő mozgás megtorpant.
A bér tájékoztatása már most is versenyelőnyt jelenthet a munkaerőpiacon; jelentős számú jelentkező a fizetés feltüntetésével ösztönözhető. A hirdetéseket vizsgálva kiderült, hogy a bérinformáció megléte átlagosan 20-25 százalékkal több jelentkezőt vonz, egyes szektorokban pedig ez akár 50-60 százalékos növekedést is eredményezhet.
A munkahelyi bértranszparencia hatásai
Fontos megjegyezni, hogy a bértranszparencia bevezetése nem azt jelenti, hogy a dolgozók nyíltan láthatják egymás fizetését. A munkavállalók ugyanis a saját bérszintjükkel és az azonos vagy hasonló munkát végzők átlagos bérével kapcsolatos információt kérhetnek a jövőben. Az egyéni jövedelmek továbbra is titokban maradnak.
Ez a helyzet változást hozhat a bértárgyalások során, hiszen sokan nem tudják, mennyit ér az általuk végzett munka a cégen belül, vagy hogy az azonos feladatokat végző kollégák milyen bérrel rendelkeznek. A transzparencia lehetővé teheti, hogy a bértárgyalások során ne csupán az alkudozási készségek érvényesüljenek, hanem a munkakör, felelősség és teljesítmény is mérlegelésre kerüljön.
A munkaerő-kölcsönzéssel és -közvetítéssel foglalkozó WHC szakértői rámutattak arra, hogy a munkáltatóknak nemcsak az adatgyűjtésre, hanem a bérezési rendszer világos kommunikálására is figyelmet kell fordítaniuk. A vezetőknek egységes válaszokkal kell készülniük a bérrel kapcsolatos kérdésekre.
Új kihívások a cégek számára
A bértranszparencia szabályozásának egyik következménye, hogy a vállalatoknak saját bérrendszerüket kell átláthatóvá tenniük. A Profession.hu szakértői szerint ez munkakör-értékelési rendszereket, objektív szempontokat és jól meghatározott bérsávokat igényel, ezek nélkül a pozíciók összehasonlíthatósága nem valósítható meg.
Ez a feladat nem egyszerű, hiszen a PwC és a Profession.hu közös kutatása alapján a hazai vállalatok csak egytizede ismeri jól az uniós irányelv részleteit, és sokan még csak nem is hallottak róla. A kutatás alapján a cégek 75 százaléka nem támogatja az új szabályozást, mert tartanak a fizetések összehasonlíthatóságából adódó feszültségektől.
A munkavállalók sem feltétlenül fogadják szívesen a transzparenciát; a felmérések szerint 51 százalékuk ellenzi a fizetések átláthatóságát, mivel sokan saját ügyüknek tekintik bérüket, és tartanak attól, hogy a bérek összevetése rontja a munkahelyi légkört. A cégek attól is tartanak, hogy a transzparencia hatására felerősödhet a fluktuáció, mivel a dolgozók könnyebben kezdenek majd új munkalehetőségek után nézni. A Profession.hu szakértői viszont felhívják a figyelmet arra, hogy a információhiány okozza a bérfeszültségeket; ha a munkavállalók nem értik, mi alapján kapják a fizetésüket, nagyobb eséllyel érzik a rendszert igazságtalannak.
