Vontatott nyomozás az aranykonvoj és az NKA-ügyekben
Indokolatlanul vontatottnak tartja az aranykonvoj és a Nemzeti Kulturális Alap támogatási ügyének nyomozását a „Vidéki prókátor”-ként megismert Fülöp Botond. A komlói jogász a Facebookon osztotta meg véleményét, majd részletezte, miért elégedetlen.
Úgy véli, az elmúlt 16 év korrupciós ügyeinek felgöngyölítése bonyolult és időigényes feladat, ezeknél ő sem vár gyors eredményt. Az aranykonvoj és az NKA-támogatások ügye azonban szerinte nem ilyen, mert az ukrán pénzszállítók jogtalan megállítása könnyen felderíthető bűncselekmény.
Az aranykonvoj akció
Március 5-én az M0-áson a terrorelhárítás megállította az egyik ukrán állami bank Bécsből Kijevbe tartó, 27 milliárd forintnyi értéket szállító páncélozott autóit, és elfogták a járművekben szolgálatot teljesítő hét ukrán őrt. Megbilincselték, földre fektették és kámzsát húztak a fejükre, majd ügyvéd és tolmács nélkül kihallgatták őket, a szállítmányt pedig lefoglalták. A médiában pénzmosással gyanúsították meg őket, majd 28 óra után kiutasították őket Magyarországról. Később kiderült, hogy nem történt bűncselekmény, az ukránokat tanúként hallgatták ki, a lefoglalt szállítmányt visszaadták a tulajdonosának. A Fővárosi Nyomozó Ügyészség április 27-én nyomozást rendelt el több rendbeli jogellenes fogva tartás bűntettének minősített esete és más bűncselekmények gyanúja miatt. Júniusban kihallgatták a terrorelhárítás volt főigazgatóját, Hajdu Jánost, akit hét rendbeli, sanyargatással elkövetett jogellenes fogva tartással gyanúsítottak meg.
Hajdu azzal védekezett, hogy úgy tudta, a pénzszállítók nem tanúk voltak. Fülöp Botond szerint ez nem elfogadható érv, mert az eljárási pozíciójukat előzetesen tisztázni kellett volna, és a NAV munkatársai fel is hívták a TEK figyelmét arra, hogy tanúkról van szó. Azóta sem tisztázták, ki és milyen parancsot adott Hajdunak az akció előtt.
Ki adhatott parancsot?
Fülöp Botond szerint legfeljebb néhány ember jöhet szóba: a miniszterelnök, a belügyminiszter, a titkosszolgálatokat felügyelő miniszter és államtitkár, valamint a NAV legfelső vezetői. A nyomozó hatóság eddig nem adott információt arról, hogy Hajdu beszélt volna arról, kitől kapta a parancsot. Annyi szivárgott ki, hogy az akció előtt Farkas Örs, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára igazította el a feladatokról. A páncélautók személyzetét már korábban, Ausztriában megfigyelték. Ezzel kapcsolatban felmerül, hogy jogosulatlanul figyelték meg őket, mert a megfigyelést elrendelők tudták, hogy a szállítók nem követnek el szabálytalanságot. A pénzszállítás legális és rutinszerű volt, bejelentették a hatóságoknak, a cél politikai célú show-műsor megrendezése lehetett. Ha engedélyhez kötött titkos információgyűjtés volt, valaki tudatosan félrevezethette az engedélyről döntő személyt, ami szintén bűncselekmény.
Arra a felvetésre, hogy mi van, ha nincs írásos nyom a megfigyelés kéréséről, Fülöp Botond azt válaszolta: ennek kell, hogy legyen írásos nyoma. A büntetési tételekről elmondta: Hajdu János a gyanúsításban foglalt bűncselekményekért 2-től 12 évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható. A titkos információgyűjtést valótlan tényállítások alapján kérő személyt 1-től 7 és fél évig terjedő szabadságvesztés fenyegeti, ha a cselekmény jelentős érdeksérelmet okozott. Minden hivatalos személy, aki részt vett az akció előkészítésében, hivatali visszaélést követhetett el, ami alapesetben 3 évig, halmazatban 4 és fél évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Az NKA-támogatások ügye
Amióta a bejegyzést írta, letartóztattak újabb két gyanúsítottat, vagyis folyik a nyomozás. Fülöp Botond szerint meglepő, hogy miért nem merült fel az ügyben illetékes miniszter és államtitkár felelőssége. Egy év alatt 17 milliárdot ítéltek oda a Fideszhez közel álló pályázóknak, akik nem arra költötték a pénzt, amire kérték, s erről tudnia kellett az illetékes miniszternek és államtitkároknak. Ha valaki támogatást kért kulturális célokra, de a nyertesek politikai rendezvényekre fordították, az könnyen bebizonyítható. Aki ilyen rendezvényre pénzt adott, hűtlen kezelést, aki nem a megpályázott célra költötte, költségvetési csalást követett el. Ha a pályázó és a pénzt odaítélő megegyezett, bűnszövetség áll meg, ami súlyosabb büntetéssel jár.
Arra, hogy a letartóztatottak egy részét kiengedték, és sokan emiatt az érdemi felelősségre vonás elmaradásától tartanak, Fülöp Botond azt mondta: ez hibás következtetés, mert az ellenük folyó eljárás nem szűnt meg, a bíróság csak úgy látta, nincs szükség a legszigorúbb kényszerintézkedésre. Elképzelhető, hogy beismerték a bűncselekményt. A nyomozás haladhat, ő mégis elégedetlen, mert az igazi döntéshozók, a valódi felelősök meggyanúsítása még nem történt meg. Úgy tűnik, mintha az ügyészek még mindig megbénulnának, amikor meglátnak egy magas rangú politikust.
