„Maximális visszafogottságot” sürgettek a BRICS vezetői a közel-keleti háború ügyében
A világ feltörekvő hatalmait tömörítő BRICS csoport a hétvégén „mély aggodalmát” fejezte ki a Közel-Keleten zajló háború miatt, és maximális visszafogottságot sürgetett, a nemzeti érdekeket tiszteletben tartó „multilaterális megközelítést” szorgalmazva. A nyilatkozatot megfigyelők az Irán elleni amerikai és izraeli csapások közvetett bírálataként értelmezték.
A BRICS-országok újdelhi csúcstalálkozójának első napján, szombaton egyhangúlag elfogadott nyilatkozat néhány nappal azután született, hogy a harcokat augusztus nagy részében szüneteltető Egyesült Államok és Irán felújította kölcsönös légicsapásait.
„Mély aggodalmunkat fejezzük ki a közel-keleti feszültségek folytatódó eszkalációja miatt (…) arra szólítunk (mindenkit), hogy gyakoroljon maximális visszafogottságot (…) és kerülje a helyzetet tovább súlyosbító cselekményeket” – szól az Újdelhi Deklaráció. A dokumentum szerint a tagországok fenntartják elkötelezettségüket a nemzetközi viták békés, „párbeszéd, konzultáció és diplomácia útján” való megoldása mellett.
Aggodalmuknak adtak hangot a kereskedelmet torzító „egyoldalú vámtarifák és nem vám jellegű lépések” térnyerése miatt is, mintegy szembefordulva az Egyesült Államok Irán elleni szankcióival és háborújával, továbbá Oroszország ukrajnai konfliktusával.
A Maszúd Peszeskjan iráni elnök részvételével zajló találkozó résztvevői elutasították a polgári infrastruktúra és az ENSZ atomenergia-ügyi felügyelete alatt álló békés célú nukleáris létesítmények elleni támadásokat is.
Az aláírók az ENSZ Alapokmányával ellentétesnek nevezték az ENSZ BT felhatalmazása nélkül kiszabott egyoldalú büntetőintézkedéseket, de nem említették név szerint Oroszországot, a BRICS egyik alapítóját, amely Ukrajna elleni teljes körű inváziójának 2022-es kezdete óta egyre szélesebb körű nyugati szankciókkal szembesül.
A 2006-ban Brazília, Oroszország, India és Kína által alapított, 2010-ben Dél-Afrikával kiegészült csoport, amely azóta 11 tagúvá bővült – a világ népességének közel felét képviseli és a globális gazdasági termelés jelentős részét állítja elő – egyre hangosabban követeli, hogy a fejlődő országok és feltörekvő gazdaságok nagyobb képviselethez jussanak a globális szervezetekben. Emellett arra törekszik, hogy megteremtse a Nyugat uralta pénzügyi rendszerek alternatíváját.
