Kanada ellenáll az amerikai nyomásnak
Washington és Ottawa az amerikai vámintézkedések nyomán kialakult kereskedelmi vita rendezéséről tárgyalt, az egyeztetések azonban augusztus végén megállapodás nélkül megszakadtak. Ottawa szerint Washington olyan feltételeket támasztott, amelyek Kanada más országokkal kötendő kereskedelmi megállapodásait is korlátozták volna. Mark Carney kanadai miniszterelnök hazarendelte tárgyalóit és válaszvámokat jelentett be.
A döntés nem volt kockázatmentes, hiszen az Egyesült Államok Kanada legfontosabb exportpiaca. Carney választási győzelmét jelentős részben annak köszönhette, hogy határozottan fellépett a Kanada függetlenségét megkérdőjelező amerikai törekvésekkel szemben.
Európai nyitás és középhatalmi együttműködés
Kanadának a visszautasítás mellett olyan partnerekre is szüksége van, amelyekkel nagyobb szabadsággal alakíthatja külpolitikáját. Ezt szolgálja a korábban megkezdett európai nyitás: Carney szeptember 16-án részt vesz Ursula von der Leyen uniós helyzetértékelő beszédén, másnap felszólal az Európai Parlamentben.
Carney és Alexander Stubb finn elnök a The Economistban megjelent közös írásában konkrét ügyek köré szerveződő, változó összetételű koalíciókat javasol Ukrajna támogatásától a technológiai szabályozásig, összekapcsolva ezeket a nemzetközi intézmények reformjával.
A kezdeményezés próbája
A Carney–Stubb-javaslat rugalmassága kockázatokat is hordoz: a résztvevők visszaléphetnek, amikor a vállalások költségessé válnak. A megvalósításhoz olyan kötelezettségek szükségesek, amelyek a résztvevők pillanatnyi érdekein túlmutatnak.
A kezdeményezés próbája az lesz, hogy a résztvevők kiállnak-e egymás önállósága mellett akkor is, amikor a nyomás csak egyiküket éri. Kanada most saját döntési szabadságát védi; a kezdeményezés akkor hozhat tartós változást, ha partnerei felismerik, hogy Kanada önállóságának védelmével saját szuverenitásukat is erősítik.
