A magyarok buliznak, a külföldiek inkább nyaralnak a tiszai luxushajókon
Közel ötmilliárdos állami befektetéssel indult el hat évvel ezelőtt a tiszai nyaralóhajó-projekt, amelyet a koronavírus szinte azonnal padlóra küldött. Nem jöttek a várt külföldi vendégek, itthon pedig nem volt fizetőképes kereslet az egy hétre nagyjából egy-másfél millió forintért kibérelhető vízi hotelekre.
– Nem nevezném félresikerült vállalkozásnak. Szerintem egy rossz gazdasági környezetbe érkező jó projekt volt, hiszen amikor behozták a hajókat, épp akkor jött a koronavírus, a válság, majd a háború – mondta Kücsön Gyula, a sarudi Élményfalu ötletgazdája. Szavai szerint ma már van olyan hazai fizetőképes réteg, amely számára a Tisza-tó környékéről hiányzó 4-5 csillagos hoteleket jól helyettesíthetik a nyaralóhajók.
Amikor 2019-ben a kormány és a Mahart bejelentette, hogy a nyugat-európai csatornahajózás mintájára egy jogosítvány nélkül vezethető, prémium kategóriás lakóhajóflottát honosít meg a Tiszán és a Bodrogon, a szkeptikus hangok szinte azonnal felerősödtek. A 4,6 milliárd forintos összköltségvetésű projekttől a döntéshozók azt várták, hogy a francia Nicol’s Yacht gyárából érkező Nicols Estivale típusú hajókkal sikerül becsatornázni a tehetős külföldi turistákat.
A program indulását nemcsak a koronavírus és a miatta kialakult szigorú határzárak hátráltatták, de az infrastruktúra sem készült el időben. A kiskörei báziskikötő és vízállomás a meghosszabbított határidőre sem lett kész, így a több százezer eurós luxushajók jó darabig üresen vesztegeltek a kikötőkben.
A magyar utazóközönség számára a díjszabás is áthidalhatatlan akadálynak tűnt. Egy tízszemélyes hajó egyhetes bérleti díja az üzemanyagköltségen felül meghaladta az 1,4 millió forintot, amihez további 2000 eurós kaució társult.
A Mahart az elmúlt években alkalmazkodott a valósághoz, felismerve, hogy a nemzetközi piacon bevált egyhetes családi túramodell nem feltétlenül emelhető át egy az egyben a hazai környezetre, így nyitottak a rövidebb, rugalmasabb időtartamú foglalások felé.
– Továbbra is húsz, saját üzemeltetésű nyaralóhajóval várjuk a vendégeket: a 2026-os szezont a Tisza-tavon 14, míg Tokajban 6 hajóval nyitottuk meg – válaszolta Környei Balázs, a Mahart projektmenedzsere. A flotta három különböző méretű és kapacitású hajóból áll.
Noha az idei szezon még tart, már most látható, hogy a hajók kihasználtsága a korábbi évekkel összehasonlítva közel 17 százalékkal bővült, s nőtt az átlagos foglalások hossza is.
– A szezon első két hónapjában 1390 vendégéjszakát töltöttek el hajóinkon a vendégek. Idén a belföldiek átlagos tartózkodási ideje 3 napról 4 napra nőtt, a külföldiek esetében pedig egyre jellemzőbbek a 7 vagy ennél több napos foglalások – fogalmazott a szakember.
A vendégek döntő többsége, mintegy 60 százaléka magyar, a külföldiek közül pedig a legtöbben Ausztria, Németország, Lengyelország, Izrael, Svájc, Szlovákia, Csehország, Franciaország és az USA területéről érkeznek.
Arra a kérdésre, vajon nyereségessé vált-e az állami forrásokból finanszírozott üzletág, Környei Balázs azt felelte: erre a klasszikus, elszigetelt vállalati eredményszemlélet helyett egy sokkal tágabb, makrogazdasági kontextusban lehet pontos választ adni.
– A program elindításakor az elsődleges cél nem önmagában a nyaralóhajózás közvetlen nyereségessége volt, hanem egy olyan stratégiai turizmusfejlesztési eszköz megteremtése, amely felhelyezi a térséget a turisztikai térképre – felelte. Hozzátette: az elmúlt öt évben nem történt baleset a nyaralóhajókkal.
– Jelenleg nem a hajók számának puszta növelése a célunk, a hangsúlyt a minőségi fejlesztésekre, valamint a nemzetközi piacokra lépésre helyeztük. 2026-tól már a Riverly nemzetközi értékesítési hálózatán keresztül ajánljuk ki a hajóinkat – összegezte a Mahart szakértője.
