Jelképesen kilép az Egyesült Királyságból egy történelmi brit falu
Az oxfordshire-i Piddington apró települése szimbolikus népszavazást tartott arról, hogy függetlenné váljon-e az Egyesült Királyságtól. A 358 lelket számláló falu ezzel kívánja felhívni a figyelmet arra, hogy a határán egy menekülttábor létesítését tervezik, amelynek lakossága a falu népességének mintegy négyszeresét tenné ki.
A szavazáson rendkívül magas, 92 százalékos részvételi arány mellett a 312 szavazásra jogosult lakos közül 285-en a kilépés mellett voksoltak, 26-an ellenezték a tervet, egy szavazócédula pedig érvénytelen volt. A községi tanács a brit választási szabályokat követve bonyolította le a procedúrát, és szerda reggel 7 órakor hirdette ki az eredményt.
Bár a szavazást a sajtó gyakran nevezte népszavazásnak, valójában helyi konzultációs véleménynyilvánításról volt szó, amely nem rendelkezett jogerővel, így nem léptethette ki Piddingtont az Egyesült Királyságból. A szavazócédulán az szerepelt, hogy a falu önrendelkezési felhatalmazást kér magának.
Egy 42 éves szavazó, Ed West a The Times napilapnak nyilatkozva klasszikus brit tiltakozásnak nevezte az akciót, amely szerinte csak hasznukra válhat. Elmondta, hogy végeredményben a tervezett, 1250 illegális bevándorló elszállásolására átépítendő korábbi katonai bázis ellen lépnek fel, és ez bármely más nagy-britanniai helyszínre is vonatkozhat. Úgy fogalmazott, ha a döntéshozók eltévesztik az arányokat, problémák adódhatnak, és a piddingtoni helyzet felér azzal, mintha 32 millió migránst telepítenének London határába.
A falu lakossága attól is tartott, hogy a történelmi közegben megismétlődhet az a bevándorlásellenes tüntetés, amely a napokban a tengerparti Doverben és Portsmouthban súlyos zavargásokhoz vezetett. Az emberek érzései szerint gyökeresen megváltozna a falu élete, veszélybe kerülne a gyermekek gondtalan játéka az utcákon, valamint a lányok és asszonyok biztonsága. A piddingtoniak elismerik, hogy előítéletekből indulnak ki, de azt mondják, nem ismerik a falu szélén elhelyezésre váró bevándorlókat, annak hátterét, és bár a többségük nyilván nem okozna bajt, sok a bizonytalanság.
A brit belügyminisztérium, amely pontosan tudja, hogy Piddington példáját más érintett kistelepülések is követhetik, arra hivatkozott, hogy egymilliárd fontot takarít meg az adófizetőknek a menekültek elszállásolását eddig biztosító hotelek bezárása. A tárca szerint a korábbi katonai bázisok önellátásra voltak berendezkedve, így menekülttáborokként sem érintenék a helyi közösségeket. A környező területek nyugalma és biztonsága érdekében mind a helyi önkormányzatokkal, mind a rendőrséggel szoros együttműködés jön létre.
Októberig mindenképpen érvényben marad az Egyesült Királyság és Franciaország között kötött egyezmény, amelynek értelmében a brit kormány jogosult visszaküldeni a La Manche-csatorna másik partjára azokat a migránsokat, akik illegálisan hajóztak be a szigetországba. Cserébe London kötelezettséget vállal arra, hogy pontosan ugyanannyi, jelenleg Franciaországban tartózkodó, de brit családi vagy egyéb kötődéssel rendelkező menedékkérőt fogad be legális, ellenőrzött és biztonságos úton.
A megállapodás további sorsa tisztázatlan, de eddig 1400 bevándorlót fordítottak vissza, és nagyjából ugyanennyi, brit kapcsolatokat fenntartó személy érkezett az Egyesült Királyságba. Ez a szám azonban a lélekvesztőkön behajózott illegális bevándorlóknak csak a 4 százalékát teszi ki. A brit belügyminiszter asszony kedden közölte a parlament illetékes bizottságával, hogy egy-egy migráns visszaküldése 56 ezer fontba, azaz 23,8 millió forintba kerül. Shabana Mahmood azzal nyugtatta a háborgó ellenzéki képviselőket, hogy ez a biztonságos és törvényes út sokkal olcsóbb, mint valakit egy évig ellátni egy szállodában.
Andy Burnham kormányfő Emmanuel Macronnal folytatott első megbeszélésén külön kérte a francia elnököt az egyezmény meghosszabbítására, miután elterjedt a hír, hogy az Élysée-palota nem kívánja folytatni.
