ENSZ-jelentés: háborús bűncselekmények gyanúja amerikai és iráni oldalon
Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa által létrehozott, Iránnal foglalkozó független tényfeltáró misszió jelentése szerint észszerű alap van annak megállapítására, hogy az amerikai fegyveres erők háborús bűncselekményt követhettek el két február 28-i támadás során. A szakértők a dél-iráni Minabban fekvő Shajareh Tayyebeh általános iskola, valamint a Lamerd városában található sportlétesítmény és környéke elleni csapásokat vizsgálták. A két akcióban legalább 178 civil halt meg vagy sebesült meg, köztük nagy számban gyermekek.
A legsúlyosabb eset a minabi iskola elleni rakétatámadás. A misszió szerint egy amerikai Tomahawk cirkálórakéta találta el a kívülről is egyértelműen azonosítható oktatási intézményt. A csapásban több mint 150 ember vesztette életét, köztük mintegy 120 gyermek. A vizsgálat szerint a célpont kiválasztásánál olyan hírszerzési adatot használtak, amely egy magas rangú iráni katonai vezető jelenlétére utalt, ezt azonban a támadás előtt nem ellenőrizték kellő alapossággal.
A másik vizsgált eset Lamerdben történt. A misszió szerint egy sportközpontot és a környező lakóövezetet olyan lövedék ért, amely volfrámrepeszeket szórt szét nagy területen. A támadásban 22 civil halt vagy sérült meg, és közeli lakóépületek, valamint egy iskola is megrongálódott.
Washington elutasítja a megállapításokat
A Fehér Ház elutasította a jelentés megállapításait. Anna Kelly helyettes szóvivő azt hangsúlyozta, hogy az amerikai kormány szerint Irán felelős a térség legsúlyosabb emberi jogi jogsértéseiért, és a testület következtetéseit elfogultnak tartják. Donald Trump korábban azt mondta, az amerikai haderő nem támadott szándékosan leányiskolát, és a csapás után először Teheránt tette felelőssé a robbanásért. A Pentagon belső vizsgálatot indított, ennek végső eredményét azonban szeptember 18-ig nem hozták nyilvánosságra. A jelentés készítői azt is közölték, hogy az amerikai hatóságok nem működtek együtt érdemben a vizsgálattal.
Iráni oldalon is emberiesség elleni bűncselekmények gyanúja
A dokumentum az iráni hatóságokat is emberiesség elleni bűncselekményekkel vádolja a 2025 decemberének végén kezdődött országos tiltakozások leverése miatt. A misszió törvénytelen kivégzéseket, kínzást, önkényes fogva tartást, kényszerű eltüntetéseket és a véleménynyilvánítás szabadságának súlyos korlátozását dokumentálta. A szakértők szerint a biztonsági erők több helyen éleslőszerrel lőttek tüntetőkre, miközben az internet lekapcsolása és a halálbüntetés kiterjesztett alkalmazása a megfélemlítés eszközévé vált.
A teheráni vezetés hivatalosan 3038 halottról és mintegy 25 ezer sérültről számolt be, a misszió azonban úgy véli, a tényleges veszteségek ennél magasabbak lehetnek. Az iráni kormány visszautasítja a rendszerszintű jogsértések vádját, és azt állítja, hogy a zavargásokat külföldről támogatott fegyveres csoportok szították.
Jogi következmények egyelőre ítélet nélkül
A genfi missziónak nincs vádemelési vagy ítélkezési jogköre, ezért a jelentés önmagában nem indít büntetőeljárást. A dokumentáció azonban bizonyítékként felhasználható lehet olyan fórumokon, ahol van joghatóság az érintett cselekmények vizsgálatára. A Nemzetközi Büntetőbíróság helyzete különösen összetett, mivel sem az Egyesült Államok, sem Irán, sem Izrael nem részes állama a római statútumnak.
A februárban kezdődött amerikai–izraeli hadműveletek óta a polgári infrastruktúrát ért csapások és a magas civil veszteségek egyre nagyobb nemzetközi figyelmet kapnak. A mostani megállapítások azért különösen érzékenyek Washington számára, mert egy független, ENSZ-megbízású testület először jutott ilyen egyértelmű következtetésre két konkrét amerikai akcióval kapcsolatban. A szakértők felszólították az érintett feleket a jogsértések beszüntetésére, az áldozatok jóvátételére és a felelősségre vonás biztosítására.
