Észak-koreaiak ezrei dolgoznak orosz dróngyárakban
Több tízezer észak-koreai munkás dolgozhat Oroszország drónösszeszerelő üzemeiben, diákvízumrendszer leple alatt megkerülve az Észak-Koreát sújtó nemzetközi szankciókat – állapítja meg a Multilaterális Szankciómegfigyelő Csoport jelentése.
A tizenegy ország, köztük az Egyesült Államok, Dél-Korea és Japán szakértőiből álló csoportot 2024-ben hozták létre, miután Oroszország megakadályozta az Észak-Korea elleni szankciókat 15 éven át figyelemmel kísérő ENSZ-szakértői testület mandátumának megújítását.
A csütörtökön közzétett jelentés szerint Oroszország és Észak-Korea államilag irányított szankciókijátszási manőverek és a korrupció kiterjedt ökoszisztémáját hozta létre. Ez magában foglalja a munkavállalási engedélyek helyett diák- és turistavízumok igénybevételét, az orosz jogszabályok olyan módosítását, amely lehetővé teszi a diákvízummal rendelkezők számára a jövedelemszerzést, valamint az orosz egyetemek megvesztegetését.
Becslések szerint 2025-ben 15-30 ezer észak-koreai dolgozott így Oroszországban. Többségük katonai drónokat szerelt össze orosz földön, többek között a tatárföldi alabugai dróngyárban, ahol az iráni Sahid drónok alapján fejlesztett orosz Gerany csapásmérő drónok készülnek. Hasonló feltételek között 20-70 ezer észak-koreai dolgozik Kínában is.
Egy észak-koreai munkavállaló átlagkeresete Oroszországban évi 7500 dollárra becsülhető, ami akár ötször nagyobb is lehet, mint Kínában. A jövedelem jelentős részét az észak-koreai hatóságok elkobozzák. A jelentés a munkavállalók mozgásának és a külföldiekkel való kapcsolattartásuk szigorú korlátozásáról is beszél.
A phenjani rezsim illegális külföldi munkaerőprogramja 2025-ben 450 és 800 millió dollár közötti bevételt termelt – állapítja meg a jelentés, amelynek szerzői szerint ezek az alapok segítik Phenjant többek között nukleáris és ballisztikusrakéta-programjainak finanszírozásában.
Phenjan Moszkva egyik legszorosabb szövetségesévé vált azóta, hogy Oroszország 2022 februárjában megindította Ukrajna elleni teljes körű invázióját. Vlagyimir Putyin 2024. júniusi phenjani látogatásán az orosz elnök és Kim Dzsongun észak-koreai vezető átfogó stratégiai partnerségi megállapodást írt alá, amely kölcsönös segítségnyújtási záradékot is tartalmaz. Ennek értelmében Észak-Korea egyedüli országként harcoló csapatokat is küldött a Kreml háborújának támogatására, és nagy mennyiségben szállít katonai felszerelést, köztük ballisztikus rakétákat, tüzérségi lövedékeket és rakétavetőket.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön az NHK japán közszolgálati médiumnak adott interjúban arra figyelmeztetett, hogy Észak-Korea 30-50 ezer katonát küldött Oroszországba, ahol digitális szimulációk helyett valós harci tapasztalatokat szerezhetnek. „Kiképzésen vesznek részt, drónokkal és drónkezelőkkel dolgoznak” – mondta egyebek közt Zelenszkij, az általuk szerzett tapasztalatokat a csendes-óceáni térség biztonságára nézve komoly fenyegetésként jellemezve. Az elnök nem részletezte, hogy adatai milyen időszakra vonatkoznak.
Az ukrán katonai hírszerzés hónapokkal korábban arról számolt be, hogy Észak-Korea egy új, mintegy 8500 fős kontingenst vezényelt Oroszországba, amelyben körülbelül 400 drónkezelő, valamint 1000 mérnök és aknamentesítő szakember is helyet kapott. Augusztusban az ukrán hírszerzés már 25 ezerre becsülte az Oroszországban szolgáló észak-koreai személyzet létszámát, hozzátéve, hogy Moszkva további tízezreket igényelhet.
Zelenszkij az interjúban sajnálatosnak nevezte, hogy Kína politikailag nem Ukrajna oldalán áll az Oroszország által indított háborúban, hanem inkább Moszkva felé hajlik, annak ellenére, hogy elegendő befolyással rendelkezik ahhoz, hogy tárgyalásokra késztesse Vlagyimir Putyin orosz vezetőt. Az elnök kijelentette: sosem látta, hogy Peking nyilvánosan nyomást gyakorolt volna Moszkvára a háború leállítása érdekében.
Az NHK-nak adott interjú másik részletében Zelenszkij szorosabb katonai-technológiai együttműködést szorgalmazott Ukrajna és Japán között, mind kormányközi, mind üzleti szinten. Ukrajna drónokkal kapcsolatos megállapodást szeretne kötni Japánnal – mondta, hozzátéve, hogy az ukrán védelmi eszközök Tokió számára is hasznosak lehetnek. Az együttműködés lehetséges területeiként a tengeri megfigyelést, a felderítést és az aknamentesítést szolgáló drónokat, valamint a légvédelmet, a kiberbiztonságot és az élelmezésbiztonságot jelölte meg.
