Fokozódott az oroszországi benzinhiány az olajfinomítók elleni ukrán csapások miatt
Továbbra is súlyos benzinhiány tapasztalható Oroszország benzinkútjainál: szeptember közepén a kutak közel felén nem lehetett benzint tankolni. A helyzet jelenleg rosszabb, mint július végén volt, annak ellenére, hogy egy hónappal korábban némi stabilizálódás mutatkozott az orosz olajfinomítók elleni ukrán dróntámadások ellenére.
Augusztusban az ukrán erők 23 sikeres támadást hajtottak végre az orosz olajfinomítók ellen, ami csaknem kétszerese a júliusi, és több mint háromszorosa a júniusi vagy májusi támadások számának. Az ukrán drónerők augusztus végén nagyobb termelőüzemeket vettek célba: a jaroszlavli Szlavnyefty-JANOS-t, a Nyizsnyij Novgorod-i NORSI-t, a kirisi KINEF-et és a permi olajfinomítót. Szeptemberben újabb csapásokat mértek a tatárföldi TANECO komplexumra, a rjazanyi és szizranyi finomítókra, valamint a Szaratovi terület és a Krasznodari határterület nagyobb finomítóira. A szizranyi támadás éppen azután történt, hogy Donald Trump azt állította: Ukrajna és Oroszország beleegyezett az energetikai célpontok elleni támadásaik leállításába.
A támadások fokozódásával nőtt azon kutak száma, ahol a sofőrök nem találtak benzint. Míg július 21-én az AI–92-es benzin a kutak 8 százalékán nem volt elérhető, augusztus 20-ra már a kutak 52 százalékán keresgélték hiába ezt az üzemanyagot. Augusztus 29-re a helyzet kissé javult, 33 százalékra, szeptember 15-re azonban ismét a benzinkutak 45 százalékán nem lehetett 92 oktános benzint kapni.
A drágább AI–95-ös benzinből kifogyott kutak aránya is emelkedett: a júliusi egyharmadról szeptemberre 50 százalék közelébe. Később itt is némi javulás következett be, de szeptember 15-re ismét 53 százalékra nőtt azon kutak aránya, ahol nem volt 95-ös benzin. Ezzel párhuzamosan az utóbbi hónapban 20 és 27 százalék közé emelkedett azon kutak aránya, ahol a sofőröknek sorba kellett állniuk.
Szeptember közepére Szentpétervár és a Leningrádi terület szenvedte el leginkább a benzinhiányt: a sofőrök beszámolói szerint átlagosan több mint két órát kellett sorban állniuk, miközben a hatóságok azt jósolták, hogy a helyzet október elejéig aligha javul. Novorosszijszk, Krasznodar, Irkutszk, Perm, Szurgut városok, a Rosztovi és Arhangelszki terület, valamint a Jamalo-Nyenyec és a Hanti-Manysi Autonóm Körzet lakosai szintén súlyos benzinhiánnyal szembesültek a múlt héten.
A dízel üzemanyag esetében lényegesen jobb a helyzet, annak ellenére, hogy az ukrán légitámadások nyomán a hat legnagyobb gyártóüzem kénytelen volt leállni vagy jelentősen csökkenteni a termelést. Oroszország ugyanis kétszer annyi dízelt termel, mint amennyit a hazai piac igényel, és az exportot leállította. A legnagyobb problémák a dízellel július végén és augusztus első felében voltak: akkor a benzinkutak 55–85 százalékán keresték hiába az autósok. Azóta a dízelt kereső sofőröknek már csak a kutak 10–20 százalékán kell csalódniuk.
A bombázások rendszeressége és a gyors javítások szankciók miatti lehetetlenné válása a dróntámadások harmadik évére már kumulatív hatást gyakorolt, és pusztító hatással van az orosz olajfinomítói ágazatra – állapította meg szeptemberben a Nemzetközi Energiaügynökség. Az intézmény mintegy 4 millió hordóra csökkentette az ágazatra adott 18 hónapi előrejelzését, ami 30 százalékkal alacsonyabb az ukrajnai invázió előtti szintnél.
A piaci szereplők szerint mindez elkerülhetetlenül további áremelkedésekhez vezet. A szövetségi statisztikai hivatal szerint szeptember 15-én az oroszországi benzinárak átlagosan már 21, a dízelárak pedig 15,5 százalékkal voltak magasabbak a 2025. decemberinél.
„A gyártóknak nincs más választásuk, mint emelni az árakat, mert a költségeik megnőttek, és szükségük van forrásra a veszteségeik ellensúlyozására” – mondta Andrej Gyacsenko, a Proleum kereskedőcég vezető makrogazdasági és olajipari elemzője. Hozzátette: a szövetségi költségvetés, amely a finomítókat támogatja a benzin drágulásának fékezése érdekében, a megnövekedett kincstári kiadások miatt egyre kevésbé lesz képes erre. „Ezeket a költségeket fokozatosan át kell majd hárítani a végfelhasználókra. Véleményem szerint ezt látjuk most” – mondta Gyacsenko egy nyílt kereskedői találkozón.
