Heti abszurd: A felcsúti oroszlán és az apokalipszis macskája
Vadászidény van. Az öreg szamurájharcos Kötcsére visszatérve ismét támadást hirdetett, csakhogy a régi vadászai vagy letették a fegyvert és elkotródtak, vagy a parlamentben rajzolgatnak, heherésznek.
Hiába ment kiadós szabadságra a Balkánra és az Adriára, az elementáris kiégést, amit egy ilyen történelmi választási vereség okoz, nem lehet csak úgy kipihenni. Hárította az intim újságírói kérdéseket, mert a felépített szuperhős mítoszába nem fér bele a sebezhetőség kimutatása. Még mindig morog, mint a cirkuszi oroszlán, akit nyugdíjaztak a vadasparkba.
Nincs már meg a régi vadászterület, és nincs erő a falkájában sem, ahonnét a héten két nagyvadat is becserkésztek, Jellinek Dániel és Szivek Norbert személyében. A Békemenet sem tápászkodik fel a közeljövőben, harci morált pedig lehetetlen azzal felkorbácsolni, hogy Brüsszel és Soros, mert egyik sem fenyeget.
Közben pártelnöki utasításra arra kell várni, hogy bedől a költségvetés és megzuhan a kormány, mire feltámad a Fidesz-nosztalgia, és a magyarok visszasírják a NER-t. A régi ellenzék kottája ez, amiből Orbán játszik, és láttuk, hogy már nekik sem vezetett sikerre.
Már csak olyan szellemi fegyverteleneket tudnak feltüzelni, mint a Hír TV-be betelefonáló idős asszony, aki mesterlövészt hiányolt a miniszterelnök kiiktatásához. Mégis a műsorvezetőt rúgták ki, mert az arcára mosolyt erőltetve végighallgatta, és nem kommentálta az elmebajt.
Vagy ott van Bayer Zsolt, aki a Terror Háza Múzeum bezárása ellen szervezett tiltakozó demonstrációt, mire a kormány még aznap bejelentette az intézmény jövő heti újranyitását és egyhetes ingyenességét.
Eleve nem sokan hullatnak krokodilkönnyeket, hogy az új kulturális vezetés eltávolította a múzeum éléről Schmidt Máriát. Ungváry Krisztián posztja szerint nehéz szavakba önteni, mit érezhet a történész-szakma, és még nehezebb megfogalmazni, mit éreznek azok, akiket ez az ember 16 éven át minden területen megsemmisíteni igyekezett. Schmidt Mária egy olvasói fotó tanúsága szerint a Liszt Ferenc repülőtéren a zürichi gép indulására várakozott.
Aki még feltűnt a reptéren, csak a VIP váróban, az Szijjártó Péter főtanácsadója volt, diplomata útlevelek bőkezű adományozója, akinek a Nemzetbiztonsági Bizottság eddig nem találta a lakcímét.
Magyar léptékkel nemzeti sorskérdés, hány milliárd forint közpénz sorsa dől el éppen a napokban, de a nagyvilágban ennél jóval forróbb a talaj: az Egyesült Államokban neves pszichiáterek egy csoportja már nyíltan kongatja a vészharangot, mondván, a látványosan leépülő Donald Trump kiszámíthatatlan dührohamai és nárcisztikus személyiségzavara konkrét nukleáris világégéssel fenyegetnek.
A hetedik hónapja tartó iráni háború és a lezárt Hormuzi-szoros olyan brutális energiaválságot hozhat, amit nem lehet se dízelkompenzációval, de még hatósági benzinárral sem kivédeni, Ukrajnában pedig másfél tonnás orosz siklóbombák elől futnak az emberek.
Gáza miatt már a globális popipar is lángokban áll, miután Macklemore-t egy nyilvános „Free Palestine” kiállásáért milliárdos amerikai lobbisták és stadionmágnások kifúrták Ed Sheeran világturnéjáról.
A legcukibb hír a héten, hogy száz év után új macskafajt fedeztek fel Bolíviában. A dzsungel szélén talált egyedet először kóbor cicának hitték, befogadták, felnevelték, de amikor macskakaja helyett levadászta a szomszédok tyúkjait, átadták egy állatparknak.
Tigerino, aki ma már tíz éves, nem engedhető szabadon, mert túlzottan kötődik az emberekhez. Mintha a nagy macskaelosztó rendszer felismerte volna, hogy a világ épp a veszte felé rohan, és bölcsen küldött nekünk egy mindössze másfél kilós, csíkos bundájú minicirkálót, hogy legyen, aki mosolyt csal az arcunkra az apokalipszis közben.
