Pert indított a CNN, az MS NOW és a Politico Trump Fehér Háza ellen a kitiltások miatt
A CNN, az MS NOW és a Politico hétfőn pert indított Donald Trump kormánya ellen, miután a Fehér Ház megtiltotta munkatársaik belépését az elnöki rezidencia területére. A három szerkesztőség szerint az intézkedés politikai megtorlás a kormányzattal szemben kritikus tudósítások miatt, és sérti az amerikai alkotmány első kiegészítésében rögzített sajtó- és szólásszabadságot.
A keresetet a washingtoni szövetségi kerületi bíróságon nyújtották be, és ideiglenes intézkedést kérnek, hogy riportereik mielőbb visszakaphassák hozzáférésüket. Az ügyet Timothy Kelly szövetségi bíró kapta, akit Trump első elnöki ciklusában neveztek ki. A jogvita közvetlen előzménye, hogy a Fehér Ház a hétvégén elvette az érintett újságírók akkreditációját, előzetes meghallgatás és érdemi jogorvoslati lehetőség nélkül.
Donald Trump a döntést azzal indokolta, hogy a szóban forgó médiumok szerinte álhíreket terjesztenek. Az amerikai elnök a közösségi médiában további szerkesztőségek kizárását is kilátásba helyezte. A Reuters szerint a Fehér Ház nem közölt olyan konkrét biztonsági vagy eljárási indokot, amely megmagyarázta volna, miért éppen e három orgánum munkatársait tiltották ki. A felperesek ezért úgy érvelnek, hogy nem semleges sajtóbeléptetési szabályról, hanem nézőpont alapján alkalmazott szankcióról van szó.
A sajtópool is visszavágott
A vita gyorsan átterjedt a Fehér Ház tudósítási rendszerére is. Mivel az elnöki eseményeken gyakran nincs hely valamennyi szerkesztőség munkatársának, a nagy amerikai médiumok felváltva küldenek néhány újságírót, operatőrt és fotóst, akik azután az összegyűjtött információkat, képeket és felvételeket a többi szerkesztőséggel is megosztják. Miután a CNN-t kizárták egy ilyen beosztásból, az ABC, a CBS, az NBC és a Fox News sem vállalta automatikusan a helyét. Fellépésük azt jelezte, hogy a konfliktus nem egyszerűen a liberálisnak és konzervatívnak tartott médiumok közötti politikai törésvonal mentén zajlik.
A mostani ügynek több közvetlen előzménye is van Trump második elnöki ciklusából. Az adminisztráció korábban az Associated Press hozzáférését is korlátozta, miután a hírügynökség nem vette át a kormány által preferált földrajzi elnevezést. A bíróság akkor alkotmányellenes megkülönböztetésnek minősítette a döntést, és elrendelte az AP hozzáférésének helyreállítását. A Reuters augusztusi összesítése szerint 93, első alkotmánykiegészítést érintő ügyből 75-ben már született Trump-adminisztráció számára kedvezőtlen bírói döntés, bár ezek között számos, a sajtótól eltérő szólásszabadsági vita is szerepelt.
A Fehér Ház és a CNN konfliktusa ráadásul nem új. Trump első elnöksége idején, 2018-ban az adminisztráció visszavonta Jim Acosta CNN-riporter belépőkártyáját egy feszült sajtótájékoztató után. Egy szövetségi bíró ideiglenesen elrendelte az akkreditáció visszaadását, részben arra hivatkozva, hogy az eljárás nem biztosított megfelelő jogi garanciákat. A mostani kereset hasonló elvre épít, de szélesebb kérdést tesz fel: megteheti-e a kormányzat, hogy egy szerkesztőség egészét zárja ki azért, mert nem tetszik neki annak szerkesztési gyakorlata.
A kereset központi kérdése az, alkalmazhat-e az adminisztráció eltérő bánásmódot a róla megjelent tudósítások tartalma miatt.
A Trump-kormányzat az elmúlt hónapokban több fronton is konfliktusba került a médiával. Az elnök és szövetségesei pereket indítottak vagy helyeztek kilátásba szerkesztőségekkel szemben, miközben a Fehér Ház átalakította a sajtópoolhoz való hozzáférés szabályait is. A kormányzati érvelés szerint a korábbi rendszer túl nagy befolyást adott a hagyományos országos médiumoknak, ezért több új és ideológiailag sokszínű szereplőnek akarnak helyet biztosítani. A szerkesztőségek és a White House Correspondents’ Association viszont azt állítják, hogy az új rendszer a kritikus médiumok háttérbe szorítására is alkalmas.
Régi jogvita új szereplőkkel
A per tétje ezért nem az, hogy a Fehér Ház köteles-e minden újságírónak azonos hozzáférést adni minden eseményhez. Az amerikai bíróságok korábbi döntései szerint ha a kormány egyszer létrehoz egy sajtó-hozzáférési rendszert, annak szabályait nem használhatja önkényes vagy megtorló módon. A három médium most arra kéri a bíróságot, hogy ezt az elvet a jelenlegi kitiltásokra is egyértelműen alkalmazza.
Az ügy sürgősségét az adja, hogy az elnöki programok napi tudósítása nagyrészt személyes jelenlétre épül. Az akkreditáció elvesztése nem csak azt jelenti, hogy egy riporter nem ülhet be a sajtóterembe: eleshet a rövid elnöki kérdezési lehetőségektől.
