November 21-e után kerülhet hazánk az amerikai szankciók hatálya alá
Puhatolózó tárgyalásokat folytatott a múlt héten az országgyűlés külügyi bizottságának elnöke arról, hogy felmentést kapjon hazánk a Trump elnök által szeptember 18-án aláírt szankciók alól, amelyek büntetik az Oroszországgal kereskedő országokat. A tárgyalások eredményéről érdeklődött a külügyminisztériumban, a külügyi bizottság elnökénél és a Tisza parlamenti frakciójának sajtóosztályán is.
A külügyminisztérium tájékoztatása szerint „a magyar Külügyminisztérium a törvénytervezet elfogadása előtt tájékozódott az amerikai külügyi tárcánál az esetleges Magyarországra vonatkozó következmények kapcsán”. A minisztérium arról is beszámolt, hogy „az amerikai külügyminisztérium megerősítette, hogy Magyarországgal szemben az orosz szankciós törvény rendelkezései kizárólag a november 21-i mentességünk lejártát követően léphetnének életbe és csakis abban az esetben, amennyiben azok nem kerülnek megújításra.”
Az amerikai kongresszus a nemrég váratlanul elhunyt republikánus szenátor javaslatára fogadta el azt a törvényt, amely jelentős bírságot szab ki azokra az országokra, amelyek energiakereskedelmi ügyleteket bonyolítanak le Oroszországgal. A jogszabály akár 100 százalékos büntetővámot is kiszabhat az Oroszországgal együttműködő országokra, s ez jelentős kockázatokat hordoz önmagában is hazánkra nézve.
Hajdu Márton, az országgyűlés külügyi bizottságának tiszás elnöke a múlt héten villámvizitre érkezett Washingtonba, hogy tájékozódjon arról, milyen következményekkel számolhat hazánk a törvény elfogadását követően, és kaphatunk-e mentességet a szigorított jogszabály hatálya alól.
A külügy számol az esetleges negatív következményekkel is, mert az írta: „Amennyiben a mentesség nem kerül megújításra, ebben az esetben is a szankciók alkalmazása opcionális, külön kormányzati döntést igényel az amerikai fél részéről, tehát nem alkalmaznák automatikusan Magyarországgal szemben.”
A Hajdu utazását értékelő elemzések szerint a külügyi bizottság elnöke egyrészt tájékoztatta az illetékeseket arról, hogy a „tengeri szállításnak nehézségei vannak” – elődei álláspontját kritikátlanul átvéve –, másrészt jelezte, hogy hazánk törekszik az energia diverzifikációra, és készülőben az erre vonatkozó stratégia. Elemzők megjegyezték, hogy ha már odautazott, akkor jobb lett volna, ha a bizottsági elnök letesz a tárgyalófelek asztalára legalább egy vázlatos diverzifikációs tervet. Erre is rákérdeztek, a válasz pedig így hangzott: „A magyar kormány és a piaci szereplők dolgoznak a technológiai átálláson, illetve logisztikai projekteken, ami lehetővé teszi, hogy Magyarországot két irányból – tehát az Adria-vezetéken keresztül is – teljes értékűen el lehessen látni az ország és a régió biztos ellátásához szükséges kőolaj-mennyiséggel.”
A törvény egyik kitétele egyébként azt is tartalmazza, hogy 180 napos türelmi időt ad az érintett, szankciókkal sújtott országoknak, illetve félévente felülvizsgálják, csökkentette-e a büntetővámot fizető ország orosz energiafüggőségét. Szintén nem mellékes adalék ehhez, hogy az EU 2027 év végéig adott határidőt hazánknak és Szlovákiának az orosz „leválásra”.
Kedden kezdődik az ENSZ szokásos, őszi éves közgyűlése, amelyre pár hete kész külpolitikai tervet, külpolitikai stratégiát vázolt fel Magyar kormánya. A közgyűlésen – előzetes információk szerint – hazánkat Baka András államfő és Orbán Anita külügyminiszter képviselik.
A kétoldalú nemzetközi tárgyalások ilyenkor elmaradhatatlanok a közgyűlés szüneteiben és az adott témák „margóján”, azonban kétoldalú magyar-amerikai tárgyalásokról egyelőre nem tudni. Az ilyenkor szokásos protokollhoz illően azonban feltehetően Marco Rubio külügyminiszter tárgyalni fog Orbán Anitával. Az viszont már nyilvános, hogy a magyar külügyminiszter a Council of Foreign Relations, a Külügyi Tanácsba meghívást kapott, ahol előadást tart.
