Politikai kérdéssé vált a dízel ára az egész világon
Az elmúlt napokban idehaza komoly vitát váltott ki a magyar kormány azon döntése, hogy a magas világpiaci árak miatt idén összesen 20 ezer forintos automatikus támogatást kapnak a 150 lóerőnél kisebb teljesítményű dízelautók tulajdonosai. A támogatás az idei évre szól, és 20 milliárd forintjába kerül az adófizetőknek. Ha jövőre folytatódna a program, az havi 5 milliárddal számolva további 60 milliárd forintos kiadást jelentene.
A környező országokban is beavatkoznak a kormányzatok az üzemanyagárakba, a hét végén a német kormányfő, Friedrich Merz jelentett be adócsökkentéseket. A legnagyobb felfordulást az USA-ban okozhatják a magas dízel- és üzemanyagárak, ahol novemberben félidős kongresszusi választások lesznek.
Az USA gazdaságát a dízel mozgatja, a logisztika jelentős részben a közúti és vasúti teherszállításra támaszkodik – emiatt egyre nagyobb az aggodalom az amerikai cégek és elemzők körében a rekordmagas üzemanyag- és dízelárak miatt. A múlt hét végén történelmi csúcsra emelkedett az USA-ban a dízelüzemanyag kiskereskedelmi ára: gallononként 6,45 dollárt kértek a kutakon, ez literenként 540 forintos árat jelent. Az összehasonlítást torzítja az üzemanyagok hatalmas európai adótartalma, az USA-ban ugyanis hagyományosan alacsonyak az adók.
Sam Stovall, a CFRA Research vezető befektetési stratégája szerint az amerikai gazdaság számára a rekordmagas dízelárak aggasztóbbak, mint a benzinárak emelkedése. A fő kockázatot az jelenti, hogy a dízelárak tartósan magasak maradnak, és továbbra is felfelé irányuló inflációs nyomást gyakorolnak, mivel a vállalatok át fogják hárítani az emelkedő költségeket a fogyasztókra.
További aggodalomra ad okot, hogy az iráni háború felhajthatja a nyersolaj árát, amely az elmúlt hetekben már hordónként 100 dollár fölé emelkedett. Jeff Schulze, a Franklin Templeton Intézet vezető befektetési stratégája nem zárta ki, hogy az olajárak akár 140 dollárig is emelkedhetnek a következő hetekben. Az elemző arra számít, hogy Donald Trump amerikai elnök épp a választások miatt igyekszik majd kiutat találni az iráni konfliktusból.
Donald Trump figyelme az amerikai benzinárakról a dízelárakra fordult, sőt felszólította Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, hogy Ukrajna hagyjon fel az orosz kőolaj-finomítók elleni támadásokkal, amelyek Trump szerint globális dízelhiányhoz vezettek. Az amerikai elnök ugyanakkor újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy szerinte az USA iráni háborújának nincs köze a globális dízelhiány kialakulásához.
A Reuters elemzése árnyalja az elnöki kijelentést: a világ legnagyobb dízel- és fűtőolaj-exportőre a Közel-Kelet volt napi 1,5 millió hordóval, őket követte Oroszország napi 800 ezer hordóval. Az energia-infrastruktúra mind az iráni, mind az orosz–ukrán háborúban kiemelt célponttá lett az elmúlt hónapokban, ami veszélyesen szűkössé tette a világ dízelkészleteit.
A légicsapások idén számos finomítót megrongáltak a Perzsa-öbölben, a régió dízelolajexportja több mint 50 százalékkal esett vissza március és augusztus között. Az ukrán dróntámadások megbénították az orosz finomítókat, és júliusban Moszva dízelexport-tilalmat vezetett be. Szeptemberre Oroszország hat legnagyobb dízelgyártó finomítója közül három vagy jelentősen csökkentette a termelést, vagy teljesen leállt.
Az Oroszországból és a Perzsa-öbölből származó összesített dízelexport nagyjából kétharmadával csökkent a 2025-ös szinthez képest. Az európai dízel határidős árfolyama ezen a héten rekordmagasságba emelkedett, hordónként 210 dollárra, míg az amerikai kiskereskedelmi dízelárak most először haladták meg a gallononkénti 6 dollárt.
A dízelválság nem maga az áremelkedés miatt riasztó, hanem a kiváltó okok miatt – a fő probléma már nem a nyersolaj hiánya, hanem a nyersolajat üzemanyaggá alakító finomítói kapacitás súlyos hiánya az egész világon. Az inflációval korrigálva a dízelárak ma jóval a 2008-as és 2022-es csúcsok alatt maradnak, de míg ezeket a korábbi kiugrásokat nagyrészt az ellátási zavaroktól való félelem okozta, a mostani emelkedés a finomítói kapacitás tényleges kiesését, a korlátozott olajáramlást és a kimerült készleteket tükrözi.
Az amerikai dízelolajexport korlátozása csak rövid távú enyhülést hozhatna. Egy tartós tűzszünet a Közel-Keleten és a Hormuzi-szoros teljes újranyitása minden bizonnyal lehűtené az energiapiacot, de még ebben az esetben is hónapokba telne az olajszállítások normalizálódása, míg a sérült finomítók újjáépítése évekig is eltarthatna.
