Szeptember végén dől el, mennyi brüsszeli pénz érkezhet meg a magyar költségvetésbe
A kormány szerint augusztus végére teljesült minden vállalás, de a döntő vizsga még hátravan: az Európai Bizottság csak a szeptember 30-ig beadandó kifizetési kérelem alapján mondja ki, mely tételeket fogadja el. A tét tízmilliárd euró és az állam által már megelőlegezett ezermilliárdok sorsa.
Szeptember 30-án bezárul az utolsó kapu a Covid-járvány után létrehozott uniós helyreállítási alapnál: eddig kell Magyarországnak benyújtania a végső kifizetési kérelmet és az összes bizonyítékot, amely igazolja a vállalt reformok és beruházások teljesítését. A kormány szeptember elején azt közölte, hogy az augusztus 31-i végrehajtási határidőre minden feltételt teljesített. Ez azonban még nem jelenti automatikusan a pénz folyósítását. Az Európai Bizottság előzetesen nem hitelesíti a magyar teljesítést, hanem a benyújtott dokumentáció alapján értékeli, hogy az egyes mérföldkövek és célok valóban teljesültek-e.
Az idő különösen szűk: az uniós szabályok szerint az RRF-ből minden kifizetést 2026. december 31-ig végre kell hajtani, 2027-re már nem vihető át el nem bírált vagy hiányosan igazolt tétel. A szeptember 30-i határidő után már csak a korábban teljesített vállalásokat lehet bizonyítani.
A júliusban jóváhagyott új magyar helyreállítási terv 10 milliárd euró lehívását teszi lehetővé: ebből mintegy 6,5 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás, 3,5 milliárd pedig kedvezményes hitel. A Tanács azért fogadott el teljesen új tervet, mert a korábbi program az évekig tartó késedelem, az energiaárak változása és a végrehajtási idő lerövidülése miatt már nem volt reálisan befejezhető.
A helyreállítási pénzt érdemes különválasztani attól a 16,4 milliárd eurós összegtől, amelyről Magyar Péter miniszterelnök és Ursula von der Leyen bizottsági elnök május végén állapodott meg politikai szinten. A csomag 10 milliárd eurónyi RRF-forrás mellett kohéziós pénzeket és az akadémiai szabadsághoz kötött tételeket is tartalmazott. Ezek felszabadítása nem egyetlen döntéssel és nem azonos menetrend szerint történik.
A júliusi tanácsi döntés szerint az új helyreállítási és újjáépítési tervnek továbbra is védenie kell az Unió pénzügyi érdekeit, erősítenie kell a korrupció elleni kereteket, a közbeszerzések és a közpénzek átláthatóságát, valamint az igazságszolgáltatás függetlenségét. A korábbi 27 úgynevezett szupermérföldkő jelentős része ezekhez a területekhez kapcsolódott. A Tisza-kormány az elmúlt hónapokban több, korábban vitatott szabályt módosított, átalakította a vagyonnyilatkozati és közadat-szabályokat, és elindította az Európai Ügyészséghez való csatlakozást. Magyarország augusztus 2-án hivatalosan is részt vevő tagállammá vált az EPPO-ban, de az intézmény hazai operatív működése csak a magyar európai ügyész kinevezése után indulhat el.
A költségvetés számára nagy a tét: az állam már több mint kétezer milliárd forintot előlegezett meg a programokra. A Pénzügyminisztérium adatai szerint augusztusban 2311,2 milliárd forintos hiány keletkezett a központi alrendszerben, és ebből 2186,9 milliárdot az RRF-programok előfinanszírozása okozott. Az egyszeri tétel nélkül az augusztusi pénzforgalmi hiány 124,3 milliárd forint lett volna. Az első nyolc hónap egyenlege így 5169,1 milliárd forintos mínuszt mutatott.
Ha a kifizetési kérelem szeptember 30-ig teljes dokumentációval megérkezik, a Bizottságnak rendkívül sűrű menetrendben kell lezárnia az értékelést. Az uniós útmutató szerint a testület két hónapon belül készíti el előzetes értékelését; a tervezett ütemezés alapján ezt november 20-ig továbbítaná a Gazdasági és Pénzügyi Bizottságnak. Utóbbi december 8-ig adhat véleményt, a Bizottság pedig december 18-ig hozhat kifizetési döntést, hogy az utalások még december 31. előtt megtörténhessenek.
A rendszer teljesítményalapú: önmagában az, hogy egy beruházásra pénzt költöttek, nem elég, a vállalt mérföldkövek és célok teljesülését is dokumentálni kell. Ha egy tétel nem igazolható megfelelően, az ahhoz rendelt összeg elveszhet az RRF-ből, még akkor is, ha a magyar állam a projektet saját forrásból már részben vagy egészben finanszírozta.
A Bizottság szeptember 21-ig nem közölt előzetes minősítést arról, hogy a magyar vállalások közül melyeket tekinti teljesítettnek. A következő kulcslépés így nem új politikai alku, hanem a végső kérelem beadása és tételes ellenőrzése. A kormány álláspontja szerint minden feltétel teljesült; ennek uniós igazolása azonban csak az őszi értékelési eljárás végén válik konkrét pénzügyi döntéssé.
