Jelentősen nőtt a javítóintézetből szököttek aránya a Szőlő utca bezárása óta
Az Aszódi Javítóintézetben a korábbi 10 százalékról 30 százalékra emelkedett az engedély nélkül távozó neveltek aránya – tájékoztatta a Pedagógusok Szakszervezete gyermekvédelmi tagozatának helyettes vezetője, az intézmény nevelőtanára. Raffai Zoltán elmondta azt is, hogy egyelőre nem tudják, mi áll a szökések ilyen mértékű növekedésének hátterében.
Ötven százalékkal több ellátott, tíz százalékkal kevesebb dolgozó
A tavaly decemberi állapotokhoz képest mintegy 50 százalékkal több fiatal van az intézményben: az ellátottak száma 60-ról 90-re nőtt, ami a Szőlő utcai intézet felszámolásának következménye. A dolgozók 10 százaléka, összesen 12 munkavállaló végleg vagy ideiglenesen távozott. A megmaradt kollégák túlórákkal és több gyermek felügyeletével működtetik a 160 férőhelyes intézményt. Raffai Zoltán szerint arra egyáltalán nem voltak felkészülve, hogy januártól egyik napról a másikra húsz gyermekkel, majd azóta még többel kell foglalkozniuk.
A távozás oka nem a megnövekedett teher volt
A nevelőtanár szerint a kollégák távozásának oka nem a munkateher növekedése volt. Sok pedagógus végzettségű dolgozó nem tudta elviselni, hogy a szociális szektorból a parancselven működő büntetés-végrehajtás alá kerültek. Jelentkezők vannak a távozók helyére, ám a felvételi folyamat a pszichológiai és a kifogástalan életvitel vizsgálatával együtt legalább négy hónapot vesz igénybe. Aki pozitív elbírálást kap, még nem lesz teljes értékű nevelő vagy oktató, mert az önálló munkavégzéshez legalább egyéves tapasztalat szükséges.
Egyéni sorsok, nem sablonok
Raffai Zoltán úgy fogalmazott: nem volt jó az előző kormány kommunikációja, amely bűnözőnek állította be a javítóintézetben élő gyerekeket, de a jelenlegi álláspont sem feltétlenül igaz arról, hogy ezek a gyerekek csak egy kicsit rosszak. Nem lehet sablonszerű, azonos álláspontot megfogalmazni, mert minden gyermek sorsa egyéni, és a viselkedésük sem azonos. Van, akit szigorúan kell fogni, de sokan alakíthatóak, mentorálhatók. Ehhez a munkához jó, speciális tudással rendelkező szakemberekre lenne szükség, mert például egy általános iskolából kikerülő, kiváló matematikatanár nem feltétlenül alkalmas erre a feladatra.
Titkosak maradnak a Szőlő utcai iratok
A Magyar-kormány idején is titkosak maradnak a Szőlő utcai iratok, amelyek alapján Tuzson Bence azt állította, hogy nincs kiskorú sértett az ügyben. Raffai Zoltán arról is beszélt, hogy a bezárt Szőlő utcából sok fiatal Tökölre, Nagykanizsára, Debrecenbe került, Aszódra csak a jogerősen elítéltek költöztek. Hozzátette: a gyerekek keveset meséltek az átélt nehézségekről, nem panaszkodnak.
Októbertől visszakerülnek a javítóintézetek a gyermekvédelemhez
Októbertől a javítóintézetek ismét a gyermekvédelmi rendszer részévé válnak, felügyeletük a gyermek- és ifjúságvédelemért is felelős Szociális és Családügyi Minisztériumhoz kerül. A kormány 3 milliárd forintot biztosít az intézetekben lévő feltételek javításához. Szeptember elején a tárca arról tájékoztatta a lapot: a javítóintézetek gyermekvédelmi rendszerbe való visszaintegrálása a fejlesztési folyamat első lépése, a budapesti javítóintézet bezárásával a korábbi öt helyett négy helyszínen történik a javítóintézeti nevelés. Ez nem átgondolt szakmai döntés eredményeként alakult így, hanem a Szőlő utcai botrányra adott politikai válaszként. A Tisza-kormánynak kell most választ találnia arra, milyen fejlesztésekre van szükség, milyen támogatásokat kell biztosítani a meglévő és jövőbeni munkatársaknak, és miként lehet a javítóintézetek szakmai munkáját erősíteni.
Az egykori Szőlő utcai fiatalok többsége már nincs javítóban
Az 59 egykori Szőlő utcai fiatal közül már csak 19-en vannak javítóintézetben. A neveltek körében egyre többen állnak pszichiátriai kezelés alatt, szerhasználati tapasztalataik vannak, és megemelkedett a szökések száma is. Az aktuális igényekhez is igazodniuk kell, ezért a javítóintézetekkel együtt pluszforrás is érkezik.
Háttér: a Szőlő utcai botrány és a fenntartóváltás
A Szőlő utcai botrány hatására Pintér Sándor akkori belügyminiszter 2026. március 14-i határnappal jogutód nélkül megszüntette az intézmény működését. Ezt megelőzően, 2025 decemberében kormányrendelet született arról, hogy a javítóintézetek irányítása és fenntartása a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságtól a BVOP-hez kerül. Az ügyészség eddig 15 kiskorú sértettről tud a Szőlő utcai botrányban.
