Trump az ENSZ-ben: megállapodás jöhet Iránnal a félidős választások után
Donald Trump az ENSZ Közgyűlésén mondott beszédében egyszerre fenyegette Iránt megsemmisítéssel és ígért megállapodást vele. Az amerikai elnök újra azt állította, közel vannak egy orosz-ukrán tűzszünethez. Hivatalba lépése óta a világszervezet meggyengítésén munkálkodó Trump ismét azzal vádolta az ENSZ-t, hogy „radikális baloldali napirendet erőltet”.
A novemberi félidős választásokra készülő elnök a hazai közönségnek szóló kijelentésekkel kezdte beszédét. Kitért az amerikai foglalkoztatottságra és a szegénységi rátára, a szabályozások és az adók csökkentésére, a tőzsdére, valamint a határok védelmére. Állítása szerint az Egyesült Államok szinte minden téren élen jár, és fényes jövő előtt áll. Ezután tért rá az odahaza népszerűtlen Irán elleni háborúval kapcsolatos álláspontjának ismertetésére.
Egyfelől arról beszélt, hogy komoly döntés előtt áll: kössön-e olyan megállapodást Iránnal, amely „lehetővé teszi számukra az újjáépítést és azt, hogy minden korábbinál sokkal nagyszerűbb országgá váljanak”. Másfelől azt is kijelentette, hogy képes lenne „gyorsan megsemmisíteni az Iszlám Köztársaságot”, és „soha többé nem adna nekik esélyt arra, hogy embereket és országokat pusztítsanak el”. Végül egy éles fordulattal azt jósolta, hogy valószínűleg az amerikai választások után juthatnak megállapodásra.
„Hiszem, hogy közvetlenül a választások után megállapodást kötünk majd, hiszen nem lenne értelme, ha nem így tennének” – mondta Trump, jól példázva a kényszerítő diplomácián alapuló, közismert stratégiáját.
Trump köszönetét fejezte ki az ENSZ Biztonsági Tanácsának, amiért egyhangúlag támogatták „a Gázával kapcsolatos 20 pontos béketervünket, és hivatalosan jóváhagyták a Békebizottságot”, amelyhez 30 ország csatlakozott.
Az ukrajnai háborúra rátérve Trump – aki már 2024-es választási kampányában is a konfliktus gyors lezárását ígérte – azt mondta, hogy az Egyesült Államok szorosan együttműködik Oroszország és Ukrajna vezetőivel, és kijelentette: „Meg fogjuk oldani a helyzetet, sokkal gyorsabban, mint azt az emberek gondolnák.” Azzal érvelt, hogy mindkét félnek „elege van” az ukrajnai konfliktusból, bár nem fejtette ki, mire alapozza ezt a vélekedését. Az amerikai vezető még kedden találkozik Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.
A kubai küldöttség felállt és elhagyta az üléstermet, amikor Trump rájuk terelte a szót, „bukott államnak” nevezve a szigetországot. Az elmúlt évekhez hasonlóan most is élesen bírálta Kuba kommunista kormányát, azt jósolva, hogy a rendszer „elbukik”, és „hatalmas nyomás” nehezedik rá. „Lássuk, mi történik” – mondta Trump a tárgyalásokkal kapcsolatban.
Donald Trump ismét megragadta az alkalmat, hogy bírálja az Egyesült Nemzetek Szervezetét, amely szerinte „radikális baloldali napirendet erőltet” a világra. Beszéde után Trump elnök találkozott Grönland és Dánia vezetőivel, akikkel aláírta mérföldkőnek számító biztonsági megállapodásukat. Trump úgy jellemezte az egyezményt, mint amelynek előkészítése „hosszú időt vett igénybe”, de „hosszú távú, fantasztikus kapcsolatot” eredményez majd. Bár Grönland szuverén terület, a Dán Királyság része, amely elsősorban a külpolitikai ügyeit kezeli. Egyelőre a megállapodás kevés részlete ismert, bár keddi beszédében Trump megemlítette, hogy az Egyesült Államok „két igen jelentős katonai bázist” épít majd Grönlandon.
Mette Frederiksen dán miniszterelnök szerint az új megállapodás választ ad az Egyesült Államok azon biztonsági aggályaira, amelyek szerint külföldi ellenfelek vethetnék meg a lábukat a szigeten, ugyanakkor tiszteletben tartja Dánia és Grönland belső jogait. Jens-Frederik Nielsen grönlandi miniszterelnök szintén optimistán nyilatkozott a biztonsági megállapodásról. „Olyan megállapodást írunk alá, amely 2026-ig meghosszabbítja az 1951-es védelmi egyezményt” – mondta Nielsen. „Az Egyesült Államok rendíthetetlen barátai vagyunk, voltunk és maradunk is, és a nyugati szövetség részét képezzük. … Ez egy minden fél számára előnyös megállapodás.”
