Budaörs nem fizeti be a szolidaritási hozzájárulás esedékes részét
Budaörs októberben nem fizeti be a szolidaritási hozzájárulás miniszteri rendelet alapján esedékes összegét – erről szeptember 25-én kelt levelében tájékoztatta a Magyar Államkincstár elnökét a város polgármestere. Wittinghoff Tamás azt kérte Demkó-Szekeres Zsolttól, hogy az ügy rendezéséig ne alkalmazzon alaptörvény-sértő jogszabályokon alapuló rendelkezést, például inkasszót.
A polgármester arra hivatkozott, hogy az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek találta és megsemmisítette a szolidaritási adóról szóló jogszabályt. Levelében azt írta, hogy a 2026-os szabályozás lényegét tekintve nem változott: továbbra is miniszteri rendelet állapítja meg az önkormányzatok által fizetendő összeget, és álláspontja szerint a kivetéssel szemben nem lehet jogorvoslattal élni.
A levél szerint az állam idén eddig több mint 4 milliárd forintot hajtott be Budaörstől, október 15-én pedig további több mint 2,4 milliárd forint befizetése lenne esedékes. Wittinghoff Tamás arra hivatkozott, hogy Budaörs már a 2025-ös évet tekintve is túlfizetésben van. Közölte: a város nem kívánja tovább folytatni az általa alaptörvény-ellenesnek tartott gyakorlatot, ezért az októberi összeget nem fizeti be.
A Pest vármegyei város évek óta vitatja a szolidaritási hozzájárulás beszedését. A város 2017-ben polgári perben követelt kártérítést a rendszer bevezetése miatt, ám az ügyben nem született döntés, miután a másodfok az Alkotmánybírósághoz fordult, amely nem foglalt állást. Az önkormányzat 2023-ban már közigazgatási perre készült, Wittinghoff Tamás akkor arra hivatkozott, hogy a hozzájárulás összege meghaladja a kötelező feladatokra kapott állami normatívát.
Vidéki városok is felfigyeltek arra, hogy Budapest pert nyert az Orbán-kormány szolidaritási adója ügyében. 2025 januárjában a polgármester arról beszélt, hogy Budaörstől évente legalább 1-1,5 milliárd forinttal többet vonnak el ezen a jogcímen, mint amennyi normatív támogatást kap. A jogvita szempontjából a főváros ügye is jelentős fordulatot hozott: a Kúria 2025 novemberében helybenhagyta azt az ítéletet, amely szerint a hozzájárulás levonását tisztességes, érdemi, az önkormányzatot is bevonó közigazgatási eljárásnak kell megelőznie. Wittinghoff Tamás nemrégiben arról beszélt egy interjúban, hogy az önkormányzatok álláspontja szerint változtatni kell a hozzájárulás mértékén, és egyetlen település sem válhat nettó befizetővé.
