Csődöt mondott a kormányalakítás Svédországban
Elmélyült a belpolitikai válság Stockholmban, miután a Balpárt kiállt Andreas Norlén Mérsékelt párti házelnök mellett. Magdalena Andersson ezt követően azt közölte: jelenleg nincs esély új kabinet megalakítására, ezért visszaadja a megbízását. A szeptember 13-i választás után mindössze három mandátum választja el a két blokkot, a következő lépést ismét a házelnöknek kell megtennie.
Andersson, a választáson győztes Szociáldemokraták vezetője visszaadta a szeptember 18-án kapott kormányalakítási puhatolózó megbízását. Döntését azzal indokolta, hogy a Balpárt a hétfői házelnökválasztáson Norlén hivatalban maradását támogatja. A szociáldemokrata vezető szerint a tárgyalások egészét figyelembe véve jelenleg nincs lehetősége olyan kabinetet összeállítani, amelyet a 349 tagú Riksdag eltűrne. A döntés nem jelenti azt, hogy Andersson végleg kiszállt a kormányfői versenyből, de az első kísérlet ezzel lezárult.
A választást megnyerő ellenzéki négyesnek 176 mandátuma van, de nehéz közös nevezőt találni a kormányzásra. A Szociáldemokraták, a Balpárt, a Zöldek és a Centrum Párt együtt 176 mandátumot szereztek, míg a Mérsékelt Párt, a Svéd Demokraták, a Kereszténydemokraták és a Liberálisok 173-at. A Szociáldemokraták 28,02 százalékkal és 99 mandátummal ismét a legnagyobb párt lettek. Ulf Kristersson ügyvezető miniszterelnök benyújtotta lemondását, Norlén pedig Anderssont kérte fel elsőként a parlamenti támogatás felmérésére.
A számtani többséget kezdettől két egymással nehezen összeegyeztethető feltétel gyengítette. A Balpárt valódi politikai befolyást, lehetőleg miniszteri posztokat követel egy Andersson vezette kormányban. A Centrum Párt viszont támogatná Anderssont miniszterelnökként, de nem fogad el olyan kabinetet, amelynek a Balpárt tagja. Új vezetője, Elisabeth Thand Ringqvist középre húzó kormányzást akar, és kizárta a Svéd Demokratákkal való együttműködést is.
A Balpárt házelnöki döntése ezt az ellentétet tette látványossá. Ida Gabrielsson alelnök az SVT Agenda műsorában azzal érvelt Norlén mellett, hogy hosszú kormányalakításra lehet számítani, ezért tapasztalt és széles körben elfogadott személyre van szükség a parlament élén. Hangsúlyozta: kifejezetten Norlént támogatják korábbi válságkezelő szerepe miatt. Andersson szerint ha a Balpárt és a jobboldali Tidö-pártok meg tudnak állapodni a házelnök személyéről, akkor indokolt megvizsgálni, tudnak-e a kormánykérdésben is közös nevezőre jutni.
Svédország negatív parlamentarizmusa miatt nem kell többségi igen: az a döntő, hogy 175 képviselő ne szavazzon a jelölt ellen. A miniszterelnök-jelölt hivatalba léphet akkor is, ha nincs mögötte 175 igen szavazat, feltéve, hogy legalább 175 képviselő nem voksol ellene. A mostani helyzetben éppen a kölcsönös vétók okozzák a nehézséget: a Centrum Párt nem akar Balpártot a kormányban, a Balpárt pedig nem akar olyan konstrukciót támogatni, amelyben a szavazatait természetesnek veszik, miközben érdemi beleszólást nem kap.
Andreas Norlén szerepe ismét központivá válik. A mérsékelt párti politikus 2018 óta tölti be a Riksdag elnöki tisztségét, és a 2018-as választás után 134 napig tartó kormányalakítási folyamat irányításával szerzett pártokon átívelő tekintélyt. A Balpárt támogatása azt jelenti, hogy a Tidö-pártok szavazataival együtt biztos többség áll mögötte a házelnöki poszt megtartásához. A svéd rendszerben a házelnök tárgyal a pártvezetőkkel, ő választja ki a miniszterelnök-jelöltet, és ő terjeszti a Riksdag elé szavazásra.
Norlénnak legfeljebb négy miniszterelnök-jelöltet lehet a parlament elé vinnie. Ha mind a négyet elutasítják, rendkívüli választást kell tartani. A házelnök adhat újabb puhatolózó megbízást Anderssonnak, de felkérheti Kristerssont vagy más pártvezetőt is alternatív kormány esélyeinek felmérésére. Kristersson hétfőn arról beszélt, hogy egy új jobboldali együttműködés nem feltétlenül ismételné meg a korábbi Tidö-konstrukciót, és akár szélesebb, ötpárti gazdaságpolitikai megállapodást is elképzelhetőnek tart.
A helyzetet bonyolítja a dalarnai Borlängében indított választási csalási vizsgálat. Az ügy egy Balpárt-jelölt szokatlanul magas személyes szavazatszámához kapcsolódik, és a választási felülvizsgálati testület akár részleges új szavazást is elrendelhet a körzetben. A hatóságok egyelőre nem neveztek meg gyanúsítottat, és egy esetleges megismételt voksolás valószínűleg nem változtatná meg alapvetően az országos erőviszonyokat, de a rendkívül szűk, 176-173-as mandátumarány miatt mindez nem jelentéktelen politikai szempontból.
A svéd választók így a szavazás után két héttel még nem tudják, milyen kormány vezeti majd az országot.
