Athéni kortárs művészeti múzeum kapta a 2026-os European Art Museum Awardot
Az athéni Nemzeti Kortárs Művészeti Múzeum, az EMST nyerte el a European Museum Academy 2026-os Art Museum Award kitüntetését. A díj különösen a művészeti múzeumok társadalmi szerepét és a jelen kérdéseire reagáló kurátori munkát értékeli.
Az elismerést szeptember 26-án adták át Alicantéban. A hat döntős között az athéni EMST mellett az amszterdami Rijksmuseum, a rotterdami Fenix migrációs múzeum, a brit Hastings Contemporary, az ausztriai Museum Gugging és a Szlovén Nemzeti Galéria szerepelt.
Az Art Museum Award nem egyszerűen gyűjteményi vagy kiállítási teljesítményt díjaz: a European Museum Academy olyan intézményeket keres, amelyek a művészetet társadalmi kérdések új megközelítésére használják, és működésükben hangsúlyos szerepet kap a részvétel, a befogadás, a társadalmi igazságosság, a nemek közötti egyenlőség és a fenntarthatóság kérdése.
A zsűri indoklása szerint Katerina Gregos művészeti igazgató és csapata elsősorban azzal emelkedett ki a mezőnyből, hogy kurátori elképzeléseik nem maradnak a kiállítótermek falai között. A testület méltatta a kritikus gondolkodásra ösztönző kiállítások számát, a görög kortárs művészet következetes képviseletét, valamint azt, hogy az EMST Athénból a délkelet-mediterrán térség és a tágabb nemzetközi művészeti világ között próbál kulturális kapcsolatokat teremteni.
Gregos 2021 júliusa óta vezeti művészeti igazgatóként a múzeumot. Az elmúlt évek egyik legnagyobb szabású programja a 2023 végétől futó What if Women Ruled the World? – Mi lenne, ha nők uralnák a világot? – kiállítássorozat volt, amely egy éven át kizárólag női, illetve magukat nőként azonosító alkotók munkáit állította középpontba. A sorozat nemcsak a nemek közötti egyenlőtlenségre kérdezett rá, hanem a háború, a hatalom, a környezetvédelem és a társadalmi igazságosság problémáit is vizsgálta.
A program a görög művészettörténet vakfoltjait is igyekezett korrigálni. Ennek részeként több olyan női alkotó életművét mutatták be, akiket korábban kevésbé tartott számon a kánon: retrospektívet rendeztek például a görög feminista művészet egyik úttörőjének, Leda Papakonstantinounak, és újra elővették Eleni Pitari-Pangalou modernista festő korábban alig ismert rajzait is.
