Vita az autópálya-koncesszióról: a kormány jogi úton számolná fel a szerződést
A Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségébe tartozó Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő (MKIF) Zrt.-vel kötött, 35 évre szóló autópálya-koncessziós szerződés visszavonása és felszámolása komoly gazdasági, jogi és infrastrukturális kihívásokba ütközik. A koncesszió teljes futamideje alatt, 2057-ig akár a 23 ezer milliárd forintot is elérhette volna a bevétel, így az MKIF tulajdonosai profit gyanánt mintegy 3 ezer milliárd forinttal gazdagodhattak volna. Egyoldalú állami felmondás esetén az elmaradt haszon megtérítésére tarthatnának igényt, ami gigantikus kártérítési összegeket eredményezhet.
A szerződés sajátossága, hogy a koncessziós vállalkozó számára fix üzemeltetési és rendelkezésre állási díjat garantáltak, így a cég gyakorlatilag kockázat nélkül működhetett. Gazdasági válság vagy háborús cselekmények esetén pluszpénzzel kompenzálták volna a társaságot. Emellett a szolgáltatásokat – útépítést, kátyúzást, takarítást – a valós piaci árnál jóval drágábban rendelték meg, a különbség pedig tiszta profitként jelent meg a magánvállalkozásnál. A konstrukció lényege az volt, hogy a törvényesség látszatát fenntartva gazdagítson egy szűk elitet a társadalom egésze rovására.
A 35 évre szóló megállapodást úgy alakították ki, hogy az több kormányzati cikluson keresztül automatikusan működjön, és a jövőbeli kormányoknak se legyen lehetőségük a pénzcsapok elzárására. A szerződés kimondja, hogy a nagybefektetőkkel kapcsolatos vitákat külföldi választott bíróságok előtt kell rendezni, ahol a magántulajdon védelme abszolút prioritást élvez. Egy elhúzódó per alatt az autópályák állapota romolhat, a folyamatban lévő fejlesztések leállhatnak, ami komoly ellátási és közlekedési káoszt okozhat az országban.
A kormány ezért feltehetően nem a klasszikus felmondást választja, hanem jogi megsemmisítési stratégiát alkalmaz. Azt próbálják majd bizonyítani, hogy a megállapodás kezdettől fogva érvénytelen, mivel a szerződés és módosításai kirívóan egyoldalúak, a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás nincs arányban egymással, a pályázat és a kizárólagos jogok átadása pedig sértette a piaci versenyszabályokat és a burkolt privatizáció tilalmát. Magyar Péter kormányfő bejelentette, hogy hűtlen kezelés és korrupció gyanúja miatt rendőrségi és ügyészségi nyomozások indulnak. Ha a bíróság jogerősen kimondja, hogy a szerződés bűncselekmény útján jött létre, az állam kártérítés fizetése nélkül szabadulhat meg tőle, addig pedig gondoskodnak az összesen 1200 kilométer hosszú útszakasz fenntartásáról.
