A Trump-adminisztráció az európai dízelválság mélyítését kockáztatja
Washington az amerikai dízelpiac helyrebillentéséhez az európai stratégiai tartalékokat is felhasználná. Az Egyesült Államok azt szeretné, hogy az európai országok hat hónap alatt összesen 120 millió hordó dízelt szabadítsanak fel, ami az uniós vésztartalék több mint 40 százalékának felel meg. Ha ez elmarad, az Egyesült Államok saját dízelexportjának korlátozását is mérlegelheti, ami tovább mélyítheti az európai dízelválságot.
Az amerikai üzemanyagárak letöréséhez Európa stratégiai dízeltartalékainak megnyitását sürgeti Washington. A Trump-adminisztráció célja elsősorban saját piacának helyrebillentése, ahol súlyos dízelpiaci feszültség alakult ki, az üzemanyag ára jelentősen emelkedett, miközben az amerikai készletek apadtak. A globális hiányt egyszerre súlyosbította a közel-keleti ellátás visszaesése, az orosz kivitel korlátozása és a kínai export visszafogása.
Az amerikai nyomás mögött egy korábbi elszámolási vita is meghúzódik. A márciusi, a Nemzetközi Energiaügynökség által koordinált, összesen 400 millió hordós rendkívüli készletfelszabadítás során az Egyesült Államok vállalta a legnagyobb részt, és lényegében teljesítette is a rá eső kötelezettséget, miközben több európai ország csak részben tett eleget a vállalásának. Washington most részben ennek pótlását várja el Európától.
Az Európai Unió sürgősségi egyeztetésekbe kezdett arról, miként reagáljon az amerikai nyomásra. Washington elsősorban Németországot és Franciaországot igyekszik nyomás alá helyezni, a két országban található az uniós dízel-vésztartalékok mintegy 35 százaléka. Az amerikai kormányzat velük közölte azt is, hogy az Egyesült Államok az exportkorlátozást is mérlegelheti.
Európa kellemetlen választás elé kerülhet. A stratégiai tartalékok megnyitása rövid távon enyhítheti a dízelhiányt és mérsékelheti az árakat, közben azonban éppen akkor vékonyítaná el a kontinens biztonsági tartalékait, amikor továbbra sem látható, meddig tartanak az ellátási zavarok. Az orosz üzemanyagimport kiesése és az európai finomítói kapacitás hosszú ideje tartó zsugorodása miatt a kontinens egyre inkább importra szorul.
A történetnek közvetlen magyar vetülete is van. A Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség legfrissebb, augusztus végi adatai szerint 390,1 ezer tonna gázolaj volt a hazai biztonsági készletben, emellett 211,1 ezer tonna benzint és 696,1 ezer tonna kőolajat tároltak. A teljes biztonsági készlet ekkor 87 készletnapnak felelt meg. A gázolajkészlet még mindig jelentősen elmarad az év eleji szinttől: január végén 520,3 ezer, február végén pedig 534,8 ezer tonna gázolaj volt a biztonsági tartalékban, március végére azonban ez mindössze 143,8 ezer tonnára zuhant.
Magyarország már jelentősen hozzányúlt saját tartalékaihoz. Márciusban 610 millió liter gázolaj és 352 millió liter benzin felszabadításáról született döntés, májusban pedig újabb 425 millió liter gázolajat és 150 millió liter benzint engedtek ki a biztonsági készletből. A hazai dízelpiac nem önellátó: a magyarországi dízelfogyasztás mintegy 30 százalékát importból fedezzük, a magyar dízel pedig európai összevetésben is feltűnően olcsó.
A magyarországi helyzeten javíthat a százhalombattai Dunai Finomító fokozatos visszatérése. A tavaly októberi tűzesetben megsérült AV3-as nyersolaj-desztilláló üzem helyreállítása befejeződött, a Mol korábbi közlése szerint pedig októberben állhat helyre a teljes finomítói kapacitás. Ez azonban a nemzetközi problémát nem oldja meg.
