Párizs és Berlin gyorsítaná az uniós kereskedelemvédelmet
Franciaország és Németország új kereskedelemvédelmi eszközzel gyorsítaná fel az Európai Unió válaszát azokkal az országokkal szemben, amelyek dömpinggel, állami támogatásokkal vagy más piactorzító módszerekkel veszélyeztetik az európai ipart. Emmanuel Macron francia elnök és Friedrich Merz német kancellár Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének küldött közös levelében azt sürgette, hogy Brüsszel a jelenleginél jóval hamarabb tudjon intézkedni.
A terv egyetlen országot sem nevez meg célpontként, de mindenekelőtt Kínáról szól. Az Unió és Peking gazdasági kapcsolata az utóbbi években feszültebbé vált, miközben az európai piacot nagy mennyiségben érik el a kínai elektromos autók, akkumulátorok és más ipari termékek. Az európai gyártók szerint a kínai állami támogatások és a termelési többletkapacitás egyre nehezebbé teszik a versenyt.
Fordított minősített többség gyorsíthatja a döntéseket
Macron és Merz szerint az Uniónak fel kell hagynia azzal a gyakorlattal, amelyben hosszadalmas vizsgálatok előzték meg a kereskedelemvédelmi intézkedéseket. Szélesebb körű ágazati vizsgálatokat, az egyetlen beszállítótól való függőség csökkentésére szolgáló új eszközt és olyan lehetőséget is javasolnak, amely szélsőséges esetben korlátozná az egységes piachoz való hozzáférést. A vegyipar, a műanyagipar és a hibrid autók piaca is a vizsgált területek között szerepelhet.
A két vezető javaslatának legfontosabb eleme az intézkedések elfogadásának módja. Bizonyos ellenlépések az elképzelés szerint életbe léphetnének, hacsak a tagállamok minősített többsége nem állítja le őket. Ez az úgynevezett fordított minősített többség megnehezítené a közös fellépés késleltetését, ugyanakkor az új mechanizmus létrehozása még további jogalkotási és politikai egyeztetést igényel.
Az Orbán-kormány öröksége árnyalja a magyar pozíciót
Magyarország szempontjából a vita azért különösen érdekes, mert az Orbán-kormány másfél évtizeden át a kínai kapcsolatok erősítésére épített. Miközben Washington és fokozatosan az Európai Unió is csökkenteni próbálta stratégiai függőségét Pekingtől, Budapest a keleti nyitás egyik legfontosabb elemévé tette a kínai tőke bevonzását. A kormány számos alkalommal bírálta azokat az európai kezdeményezéseket, amelyeket túlzottan Kína-ellenesnek tartott.
A német–francia kezdeményezés annak ellenére is érinti Magyar Péter kormányát, hogy az szigorúbb ellenőrzést helyezett kilátásba az akkumulátoriparban, szeptemberben külön környezetvédelmi hatóság létrehozását és a legsúlyosabb ipari szennyezések szankcióinak erősítését jelentették be.
A megvalósult vagy építés alatt álló beruházások ugyanis munkahelyeket, beszállítói szerződéseket és jelentős befektetett tőkét jelentenek. Magyarország politikailag közelebb kerülhet uniós partnereihez, gazdasági érdekei azonban továbbra sem minden esetben esnek egybe azon országokéival, amelyek a kínai behozatal korlátozását sürgetik. A magyar ipar számára a versenyvédelmi intézkedések hatása a helyben termelő cégek helyzetétől is függ.
Az új kormány átírhatja a forgatókönyvet
A különbség az Orbán-korszakhoz képest elsősorban a fellépés módjában lehet. A jelenlegi kabinet a különutas diplomácia helyett az uniós döntéshozatalon belül kereshet kompromisszumokat. Ez összhangban áll az európai integráció erősítéséről, az EU-s források visszaszerzéséről és az euró hosszabb távú bevezetéséről megfogalmazott céljaival. Hogy a francia–német terv részleteihez miként viszonyul majd, azt a későbbi tárgyalások mutathatják meg.
Peking korábban is figyelmeztette Brüsszelt, hogy válaszlépéseket tehet, ha újabb kínai termékeket sújtó korlátozások lépnek életbe. Ez az európai vállalatok számára kockázat, mivel számos iparág továbbra is függ a kínai piactól és beszállítóktól. A két legnagyobb uniós gazdaság vezetői éppen ezért nem a kereskedelmi kapcsolatok felszámolását, hanem a piactorzító gyakorlatokkal szembeni gyorsabb és hatékonyabb fellépést szorgalmazzák.
