Meglepően jó adat jött a gazdaságról, Magyar Pétert is megihlette
Augusztusban az ipari termelés 8,7 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbihoz viszonyítva, ami óriási növekedés, de nem annyira jó szám, mint első látásra tűnik, a bázis ugyanis nagyon alacsony volt. Magyar Péter is elbüszkélkedett az adattal, pedig a növekedést alig néhány gyár húzza, vagyis a Tisza-kormánynak lenne bőven teendője.
2026 augusztusában az ipari termelés volumene 8,7 százalékkal bővült az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás 1,0 százalékkal nagyobb volt a 2026. júliusinál – közölte első gyorsbecslését a KSH. Részletes ágazati adatok még nem állnak rendelkezésre, a hivatal annyit közölt, hogy a feldolgozóipari alágak többségében – így a villamosberendezés-gyártásban (ide tartozik többek közt az akkumulátoripar), valamint az élelmiszer-, ital- és dohánytermék-gyártásban is – csökkent a termelés az előző év azonos hónapjához képest. Az érdemi termelésnövekedés elsősorban a két legnagyobb súlyú alágnak, a járműgyártásnak, valamint a számítógép-, elektronikai-, optikaitermék-gyártásnak köszönhető.
Az első nyolc hónapban az ipari termelés 3,4 százalékkal nőtt – közölte a statisztikai hivatal.
Ez utóbbi adat alátámasztja, hogy a magyar ipar kijött a 2022 óta tartós stagnálásból, és képes érdemi növekedésre a gyenge német ipari termelés – és kereslet – ellenére is. Az augusztusi kiugró 8,7 százalékos éves adat még Magyar Péter miniszterelnököt is megihlette, egy Facebook-posztban közölte a KSH eredményét követőivel – nem titkolt büszkeséggel, hogy valamit jól csinál a kormány.
Pedig a kiugró éves növekedés inkább a tavalyi nagyon gyenge bázisnak köszönhető. Ebből a szempontból inkább eligazító adat az egyhavi növekedés, ami augusztusban 1 százalék volt, ez elmaradt a júliusi 1,8 százaléktól, de lényegesen meghaladja a júniusi 1,3 százalékos egyhavi csökkenést. Az augusztusi plusz egy százalékos növekedés tehát átlagosnak mondható – fennmaradt az ipari termelés növekedése abban a hónapban, amikor a Paksi Atomerőmű 90 százalékos leállása miatt a kormány a cégeket átmeneti termeléscsökkentésre szólította fel. Vagyis az augusztusi áramkrízisnek nem volt érdemi hatása a termelésre – így a gazdasági növekedésre sem. Hasonló következtetésre jutott a Magyar Nemzeti Bank: a jegybanki elemzők az augusztusi energiakrízis GDP-csökkentő hatását 0,1 százalékpontnál alacsonyabbra – tehát alig mérhetőre – becsülték.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője szerint kifejezetten jó lett az augusztusi ipari adat – ám ő nem a 8,7 százalékos éves növekedést emelte ki – hanem az egy százalékos egyhavi gyorsulást. Szerinte ez kifejezetten meglepő a nyári leállások és a paksi atomerőmű augusztusi problémáinak függvényében. Az ipar egészét érintő volumennövekedés elsősorban a két legnagyobb súlyú alágnak, a járműgyártásnak, valamint a számítógép-, elektronikai-, optikaitermék-gyártásnak köszönhető. Az leszűrhető, hogy a növekedés továbbra sem volt széles bázisú – az elemző szerint. A KSH által említett, két pozitív hozzájárulású szektor kapcsán a járműgyártás esetében a nemrég belépett új kapacitások (Debrecen, Kecskemét) teljesítménye járulhatott hozzá a növekedéshez, ami egyelőre elfedi az autógyártás általánosabb problémáit.
Ami pedig a számítógép-, elektronikai-, optikaitermék-gyártás pozitív hozzájárulását illeti, itt valószínűleg egy konkrét gyár AI-beruházásokhoz kapcsolódó termelésének, illetve exportjának felfutásáról van szó. Összességében pozitív meglepetést hozott az ipari adat, kicsit meglepő, hogy a paksi leállás nem hagyott látványosabb nyomokat az ipar teljesítményén. Az ipar így a harmadik negyedévben is pozitívan járulhatott hozzá a gazdasági növekedéshez – fogalmazott Nyeste Orsolya.
Az előzetes adatokból az is kiderül, hogy gyakorlatilag két ágazat, a járműgyártás és az elektronikaipar húzta a termelést – ez utóbbi gyakorlatilag egyetlen gyárhoz kapcsolható Komárom-Esztergom megyében. A Foxconn komáromi leányvállalata mesterségesintelligencia- (AI-) szervereket és adatfeldolgozó egységeket állít elő hatalmas volumenben. A Cloud Network Technology Kft. termelésfelfutása elképesztő méreteket ölt, az idén az árbevétele alapján akár dobogós helyre is kerülhet a magyar vállalati ranglistán. A növekedés másik motorja pedig, ahogy azt Nyeste Orsolya is említette, a debreceni BMW-gyár termelésének fokozatos felfutása, illetve a kecskeméti Mercedes-gyár újabb részlegének elindulása. Vagyis az ipari növekedés rendkívül koncentrált, az említett AI-alkatrészgyár és a néhány autógyár húzta a növekedést – ez alapján széles bázisú ipari termelés-felfutásról még korai beszélni, az összkép javul, a kilátások is biztatóak, de van bőven teendője a kormánynak és a gazdaságpolitikának.
