Győr alkotmányjogi panaszt nyújt be a szolidaritási hozzájárulás miatt
Győr városa a szolidaritási hozzájárulás kérdésében az Alkotmánybírósághoz fordul – döntés született erről a közgyűlés rendkívüli ülésén, amely egyhangúlag támogatta a jogi lépést. A városi képviselők ezért a miniszteri rendelet ellen lépnek fel, amely meghatározta a városra kivetett sarc mértékét a 2026-os évre. A rendelet 2026. január 23-án lépett hatályba, így a panaszt július 22-ig kellett benyújtani, ami indokolta a rendkívüli ülést.
Borkai Zsolt, a város független képviselője kérdést intézett Pintér Bence polgármesterhez, miszerint miért az utolsó pillanatban került sor a panasz benyújtására. Kijelentette azt is, hogy a helyi városvezető a kormányzatnál nem rendelkezik elegendő lobbierővel. Pintér Bence erre reagálva megjegyezte: „Olyan mértékű és feltételek mellett fizetünk, mint a kormányváltás előtt”, ami azt jelenti, hogy ha a Győrre kivetett több mint 13 milliárd forintot teljes egészében be kell fizetni az év végéig, akkor a város tartalékai kimerülnek, és jövőre már nem marad lehetőség a működésre.
A polgármester hangsúlyozta, hogy a jogi lépés nem zárja ki a kormányzati tárgyalások folytatását, azonban a határidők miatt nem várhattak a panasz benyújtásával.
Pintér Bence elárulta, hogy a panasz átnyújtásának késlekedése mögött az áll, hogy eddig nem tudtak konszenzust kialakítani a győri közgyűlésben domináló Fidesz–KDNP-frakcióval, így nem volt értelme előterjeszteni a panaszt korábban.
A tervezett alkotmányjogi panasz lényege, hogy a miniszteri rendelet 1. mellékletének 298. sora aránytalanul korlátozza az Alaptörvény 32. cikkében garantált önkormányzati autonómiát és az önkormányzati vagyon alkotmányos védelmét, miközben a kötelezettség érvényesítésére nincsenek ténylegesen igénybe vehető jogorvoslatok.
Ha az Alkotmánybíróság a panaszt elfogadja, az precedenst teremthet más önkormányzatok számára is.
Pintér Bence a közösségi médiában közzétett bejegyzése alapján a következő szolidaritási hozzájárulás kifizetésének határideje október 15. lesz, az esedékes összeg pedig 4 milliárd 992 millió 656 ezer 462 forint. A polgármester kifejtette, hogy ez a jelentős összeg inkább a győri lakosok problémáira kellene, hogy fordítódjon, nem az államkasszába. Emellett hozzátette, hogy a Fidesz által okozott költségvetési problémák megoldásában a Tisza-kormánynak inkább a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalra kellene támaszkodnia, nem a magyar önkormányzatok utolsó forintjaira.
Az Alkotmánybíróság korábban már megsemmisítette a szolidaritási hozzájárulásról szóló kormányrendelet több rendelkezését, így a mostani lépés újabb fordulatot hozhat az önkormányzatok és a kormány közötti kapcsolatokban.
