Gulácsi Ferenc: A Forma–1 egyre távolabb kerül attól, amiről az autóversenyzésnek szólnia kellene
A Hungaroring és a Balaton Park Circuit tervezője szerint az új madridi pálya a biztonság és a versenyzés szempontjából is komoly kérdéseket vet fel. Úgy véli, a városi pályák térhódításának elsősorban üzleti okai vannak, miközben a Forma–1 egyre távolabb kerül a hagyományos pályatervezési elvektől.
A madridi Madring első Forma–1-es versenyhétvégéjének egyik legfontosabb tanulsága az volt, hogy egy látványos új pálya önmagában még nem garantál izgalmas versenyzést. A kevés előzés és a versenyzők kritikái komoly kérdéseket vetettek fel a vonalvezetéssel kapcsolatban.
A futamot megnyerő Andrea Kimi Antonelli és a címvédő Lando Norris is úgy vélte, bizonyos pályaszakaszokon változtatni kellene az előzések megkönnyítése érdekében. Norris a 18-as és 19-es kanyart, valamint a második sikánt emelte ki. Gabriel Bortoleto azt mondta, majdnem elaludt a versenyen.
Max Verstappen már a szombati időmérő után azon gondolkodott, hol lehet majd előzni a futamon. Mint kiderült, nem sok helyen. Oscar Puente spanyol közlekedési miniszter szerint a verseny összességében katasztrofális volt.
„A pálya olyan, mint Monacóban, csak gyorsabb. Az autók viszont az elejétől a végéig egymás mögött haladtak, és csak a stratégia miatt változott a sorrend” – mondta.
A Madring esetében már a lehetséges módosításokról is szó esik. A tervek szerint kiszélesítenék és átalakítanák az 5-ös és a 6-os kanyar közötti sikán megközelítését, a 13-as kanyart kemény féktávval rendelkező szakasszá alakítanák, a 20-as kanyar környékén pedig szintén szélesítenék a pályát.
Gulácsi Ferenc szerint egy új versenypálya tervezésénél már a vonalvezetés kialakításakor meg lehet teremteni az előzések feltételeit. A Hungaroringen is többször módosítottak a versenyzés javítása érdekében. Korábban a hosszú egyenesekben látták az előzések kulcsát, azonban egy jól elhelyezett kanyarkombináció is sokat segíthet. A tervező szerint a hagyományos, féktávon történő előzések lehetősége a modern autók sebessége és aerodinamikája miatt egyre korlátozottabb.
A pályaépítés alapelvei a Nemzetközi Automobil Szövetség előírásaiban ma is megtalálhatók, a modern versenypályák azonban gyakran eltávolodnak ezektől. A Madring kapcsán Gulácsi különösen a beláthatóság hiányát és a veszélyes szakaszokat kifogásolta.
„A madridi pályánál ezer olyan pont van, amely életveszélyes. Nem értem, miért kell olyan vonalvezetést kialakítani, amely tulajdonképpen egy egérfuttató. Nulla a beláthatóság, az autók pedig sok helyen vakon haladnak” – mondta.
A szakember a városi pályák többségét vonalvezetési szempontból alkalmatlannak tartja a Forma–1-es versenyzésre. Monte-Carlót kivételnek tekinti ikonikus múltja miatt, a madridi helyszínt azonban az olyan pályák közé sorolja, amelyek elsősorban üzleti megfontolásokból kerültek a versenynaptárba. A nézői élményt sem tartja megfelelőnek, hiszen a lelátókról sok esetben csak a pálya rövid szakasza látható.
Gulácsi szerint a versenyzők véleményét természetesen az egyéni vezetési stílus és a pálya ritmusának megítélése is befolyásolja, a madridi kritikákat azonban komolyan kellene venni.
A Hungaroring tervezője a hollandiai Zandvoortban, valamint Madridban alkalmazott döntött kanyar kapcsán megjegyezte, hogy az ilyen megoldások jelentősen megváltoztatják az autók fizikai viselkedését, a terheléseket. Szerinte nem biztos, hogy a Forma–1-nek ebbe az irányba kellene haladnia. A biztonságot ugyanakkor minden más szempont elé helyezné. Úgy véli, a pályatervezésnél korábban mindig arra kellett törekedni, hogy kizárják az olyan helyzeteket, amikor egy balesetet szenvedett autó mögött érkező versenyzők nem látják időben az akadályt.
„Régen mindig annak kellett lennie a legfontosabb szempontnak, hogy maximálisan kizárjuk az ilyen helyzetek lehetőségét. Legalábbis törekedni kellett rá. Én most azt látom, hogy ez a szemlélet megváltozott” – fogalmazott Gulácsi.
Szerinte Spanyolországban több olyan hagyományos versenypálya is rendelkezésre áll, amely újra vagy továbbra is alkalmas lehetne Forma–1-es futam rendezésére. Jerezt, Barcelonát és Aragónt említette példaként.
„Számomra a klasszikus Forma–1 vasárnap a múlté vált” – mondta a szakember. A mondat nem csupán a Madringnek szólt: Gulácsi szerint a madridi pálya inkább egy olyan folyamat tünete, amelyben az üzleti érdekek egyre inkább felülírják a hagyományos autóversenyzés szempontjait.
