Nyugdíjas orvosokra támaszkodik a barcsi járóbeteg-ellátás
A barcsi kistérség az ország egyik leghátrányosabb helyzetű térségei közé tartozik, ahol a munkalehetőségek hiánya és a szociális kitettség jelentős. A Barcsi Kistérségi Járóbeteg-ellátó Központban a munkatársak több mint fele nyugdíjasként dolgozik.
Az ország több mint kétszáz szerződött járóbeteg-szolgáltatója közül néhány tucat kistérségi központként működik, amelyek a háziorvosi körzetek mellett a legnagyobb terhet tudnák levenni a megyei kórházakról és a klinikai centrumokról. A hátrányos helyzetű térségekbe azonban szinte lehetetlen szakorvost szerződtetni, a fiatalok inkább Pécsen vállalnak állást.
Kisimre László igazgató-főorvos elmondta: a dolgozók 57 százaléka 50 év feletti, a 22 szerződéses szakorvos közül 10-en nyugdíjasként vállalják a munkát. Ha ez a generáció kiesik, komoly probléma lesz. Hárman havonta egyszer járnak szakrendelést tartani Győrből, Pécsről és Siófokról. Bár több alkalommal próbáltak lobbizni, Pécs és Kaposvár részéről sem sikerült orvost biztosítani.
Az igazgató szerint határozott politikai szándékra és ehhez kapcsolódó finanszírozási rendszerre lenne szükség az egészségügyi intézményhálózat újragondolásához, az alapellátástól a járóbeteg-szolgáltatókon át a megyei és klinikai centrumokig. A betegutakat is újra kellene rajzolni, mert előfordul, hogy Barcsról Nagyatádra szállítanak beteget, majd sebészeti beavatkozás miatt Szigetvárra viszik tovább.
A teljesítmény-finanszírozást 1992-ben vezették be, és már akkor jelezték, hogy nem tartalmazza az amortizációt, a karbantartást és az eszközbeszerzést. Több mint tíz éve volt az utolsó nyertes pályázatuk mintegy 90 millió forint értékben, két ultrahang-berendezéssel. Azóta nem volt olyan műszerbeszerzési pályázat, amelyen elindulhattak volna. Legutóbb egy röntgenkészüléket tudtak lecserélni, amelyet egy magyar eszközgyártótól bérelnek, és ez nem drágább, mint a korábbi német készülék karbantartási költsége.
A barcsi járóbeteg-ellátó szakrendelésein évente 90 ezer beteget látnak el. Az egynapos sebészetük eredményesen működik, és nőgyógyászati, szemészeti, ortopédiai, urológiai szakmában is fogadnak betegeket. A fül-orr-gégészeti egynapos sebészeti szolgáltatásra is van engedélyük, de szakorvos hiányában ez a tevékenység szünetel. A máshova irányított betegek Pécsre, Szigetvárra vagy Kaposvárra utaznak, ami jelentős útiköltséget jelent az államnak.
Barcson öt felnőtt háziorvosi praxis működik, egy betöltetlen, ahol helyettesítéssel oldják meg a betegellátást. A két fogorvos nyugállományban dolgozik. A gyermekgyógyászati alapellátást három háziorvos és egy gyermekorvos látja el. A kistérség nyolc praxisából négy betöltetlen, kettőben nyugdíjas dolgozik. Országosan 100 ezer lakosra 350 orvos jut, míg az uniós átlag 420. A háziorvosi körzetek közül 1000 betöltetlen, a gyógyítók mintegy fele túl van a nyugdíjkorhatáron.
Kisimre László szülész-nőgyógyász szakorvosként 23 éve kezdte a barcsi intézmény építését és menedzselését. 75 évesen vezeti az intézményt, és ez az ötvenkettedik éve orvosként. Családja teljes mértékben támogatja, felesége is az egészségügyi intézményben dolgozik. Mintegy nyolcezer orvos dolgozik nyugdíjasként a magyar egészségügyben; ha ők nem tennék, a gyógyítók mintegy egyötöde hiányozna a rendszerből.
A szaktárca megerősítené a járóbeteg-ellátást
A Medicina 2000 balatonfüredi konferenciájának egészségpolitikai fórumán szóba került ötven–hetvenezer lakos ellátását szervező integrált egészségügyi centrumok létrehozása, a járóbeteg-szakellátás megerősítése és a betegutak követése. Buga László szakellátásért felelős államtitkár arról beszélt, hogy a kórházi ellátásra nehezedő súly nem fenntartható, ezért ösztönözni kell a járóbeteg-ellátásokat, amelyekkel a kórházi kezelést vagy a kórházban töltött idő egy részét lehet kiváltani. Ehhez finanszírozási, infrastrukturális és ellátásszervezési változtatásokra is szükség lehet.
