Baka András: Az ügyészség megítélése mélypontra jutott
A köztársasági elnök rendhagyó módon kért megszólalási lehetőséget az Országgyűlés hétfői ülésén, hogy a közjogi intézményrendszert érintő aktuális ügyekről beszéljen. Baka András szerint ezzel is súlyt kívánt adni annak, hogy Magyarország mielőbb visszatérhessen a demokratikus működéshez.
Az államfő elmondta, hogy észrevételei vannak az alkotmánybírósági törvény múlt héten elfogadott, már aláírt módosításával kapcsolatban, de nem kívánta késleltetni a törvény elfogadását. Kiemelte: rendkívül fontos, hogy az Alkotmánybíróság a lehető legszélesebb tekintélyt és közbizalmat élvezze, függetlenségéhez és autonóm működéséhez semmiféle kétség ne férhessen. Hozzátette, az Alkotmánybíróság nem függhet az Országgyűlés mindenkori többségének önkorlátozásától.
Az alkotmánybírók megválasztásával kapcsolatban szükségesnek nevezte, hogy a jelölési eljárásnak jogi garanciái legyenek, a tagok kiválasztása a politikai, hivatásrendi és civil szervezeti álláspontok figyelembevételével történjen, és kiegyensúlyozott összetételű legyen az Alkotmánybíróság.
Baka András elmondta azt is, hogy az alkotmánybírósági törvényt azért írta alá, mert az említett garanciarendszer nem feltétlenül a törvényi szabályozás kérdése, azt a jövőbeni alkotmányozás során kell kialakítani. Aggályosnak nevezte ugyanakkor, hogy a törvény részletesen meghatározza, miként választja meg az Alkotmánybíróság saját tagjai közül az elnökét, mivel a testület függetlenségét jobban erősítette volna, ha e kérdés rendezését az Alkotmánybíróság saját ügyrendjére bízza.
A legfőbb ügyész jelölésével kapcsolatban a köztársasági elnök arról tájékoztatott, hogy a jelöltek széles körére kiterjedő, alapos tájékozódást követően Szathmáry Zoltánt találta az ügyészi szervezet legfőbb vezetői tisztségének betöltésére a legalkalmasabbnak. Szathmáry Zoltán 2025 januárjáig fővárosi fellebbviteli főügyészhelyettes, megbízott főosztályvezető ügyész volt, akit Polt Péter akkori legfőbb ügyész áthelyezett a Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztályához, és egyidejűleg kinevezett főosztályvezető ügyésszé.
Az ügyészség és a jogállam helyzetéről szólva Baka András leszögezte: a magyar ügyészségnek 150 éve ugyanaz a feladata, nem függhet a politikától, politikai vezetőktől, szakmailag hitelesnek és függetlennek kell lennie, valamint az állampolgárok bizalmát kell élveznie. Kijelentette, hogy ma nincs meg a bizalom, amit visszaállítani csak következetes munkával lehet, amihez idő és hiteles működés szükséges.
Az ügyészség megítélése mélypontra jutott, az a közvélekedés, hogy bizonyos szint fölött megakadt az igazságszolgáltatás – fogalmazott a köztársasági elnök, hozzátéve, hogy ez súlyos következménnyel jár a több ezer ügyészre és ügyészségi dolgozóra, de ők nem felelősek azért, hogy az intézmény tekintélye megrendült. A helyreállítás az állam tekintélyét is érinti, azt, hogy a törvényi keretek között mennyire képes érvényesíteni a jogot.
A köztársasági elnök szerint az ügyészség állapota ma rendkívül rossz, még saját jelenlegi vezetői szerint is. A szervezeten belül, különösen a Legfőbb Ügyészségen és a Központi Nyomozó Főügyészségen példátlan, kívülről is látható zavar tapasztalható. Az új legfőbb ügyész feladata az lesz, hogy világos szakmai követelményeket állítson, rendkívüli eltökéltséggel és határozottsággal biztosítsa a törvényes működés feltételeit, helyreállítsa a felelősség rendjét, és olyan intézményi kultúrát teremtsen, amelyben az ügyész számára a szakmai meggyőződés és a törvény az egyetlen igazodási pont.
A legfőbb ügyész jelöléséről Baka András azt mondta, hogy azt példátlanul széleskörű szakmai konzultáció előzte meg, és arra a következtetésre jutott, hogy az ügyészségen belüli viszonyokban semmi sincs úgy, ahogy látszik. Fontosnak nevezte a Legfőbb Ügyészség és a Központi Nyomozó Főügyészség közötti szakmai kapcsolat rendezését, de nem tagadta, hogy az ügyészi szervezetből ma menekülés zajlik, magát a szervezetet pedig több ügyben is számos belső és külső vizsgálat érinti.
Szathmáry Zoltánról az államfő azt mondta, szándékosan a Legfőbb Ügyészség negyedik vonalából jelölte, mert ő belülről ismeri az ügyészség működését, a szabályokat, a gyakorlatokat és az emberi viszonyokat. Hangsúlyozta: helyre kell állítani a rendet, amiben a törvény az egyetlen igazodási pont, és a szervezetnek csak akkor lesz ereje, ha a felelősségi viszonyok tisztázottak, a szakmai vitákat pedig megbeszélik.
Baka András felszólította az ügyészséget és a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalt, hogy szorosan működjenek együtt a törvényesség és a közvagyon védelmében. Utóbbival kapcsolatban leszögezte: minden külső nyomástól és megfélemlítéstől mentesen, a munkát végzőket az államnak meg kell védenie. Hozzátette, hogy a múlt értékelése csak jogállami eszközökkel lehetséges, de a közpénzzel és közhatalommal való visszaélésnek, a korrupciónak következménye kell, hogy legyen.
