Karácsony Gergely az olimpia mellett: nem új stadionokra, hanem városfejlesztésre építenének
Karácsony Gergely főpolgármester álláspontja drasztikusan megváltozott a budapesti olimpiarendezés ügyében. Míg korábban markánsan ellenezte, újabban egyértelműen az olimpia mellett érvel, legutóbb egy fővárosi konferencián beszélt erről. A főváros és a Magyar Olimpiai Bizottság közösen dolgozik egy Budapest adottságaira szabott rendezési koncepción, amelynek lényege, hogy ne az olimpiához építsék át a várost, hanem a rendezés illeszkedjen a városfejlesztési tervekhez. Új stadionokkal legalábbis nem számolnak.
Az „új stadionokra nincs szükség” tételmondat már az Orbán-kormány alatt is az olimpia melletti érvelés központi eleme volt: eszerint Budapest azért lehetne házigazda, mert a szükséges sportlétesítmények jelentős része már áll.
Karácsony feltétele: az olimpia Budapest fejlődését szolgálja
Karácsony Gergely beszéde szerint Budapest akkor gondolkodhat komolyan az olimpiáról, ha a rendezés nem öncélú beruházásokat, hanem régóta szükséges városfejlesztéseket gyorsít fel. A főpolgármester az elmúlt időszakban a HÉV-ek és az elővárosi közlekedés fejlesztését, a repülőtér jobb és gyorsabb megközelítését, valamint a Diákváros megépítését nevezte meg. Ide sorolta a rozsdaövezetek lakhatási célú rehabilitációját, a zöld közterületek fejlesztését és a Duna vízminőségének javítását is – a minta Párizs, ahol a Szajna az olimpiával kapcsolatos hatalmas beruházások révén lett ismét fürdésre alkalmas egy szakaszon.
Gondok a meglévő létesítményekkel
A Duna Aréna a 2017-es vizes világbajnokságra, nagyjából 50 milliárd forintból épült. A vb-re felhúzott lelátót azonban utána az Orbán-kormány döntése nyomán lebontották, mondván: ekkorára a jövőben nincs szükség, csak a fenntartás költségeit növeli. A mostani állapotában nagyjából ötezer néző fér el a lelátón, s most, hogy jövőre jön a következő vizes vb, hirtelen kiderült, hogy kicsi. A kormány sportért felelős államtitkára szerint tíz év elteltével a befogadóképesség nem engedi meg, hogy ott rendezzék az úszóversenyeket.
A 2027-es budapesti világbajnokság úszóversenyeit ezért nem a Duna Arénában, hanem az MVM Dome-ban rendezik, ideiglenes medencékkel. A döntés fő oka a nézőkapacitás: a Duna Arénában a nemzetközi funkcionáriusoknak és újságíróknak fenntartott helyek miatt jelenleg csak néhány ezer fizető néző fér el.
A 2023-as atlétikai világbajnokságra felhúzott Nemzeti Atlétikai Központot, amely minden idők legnagyobb magyar sportberuházása a maga 300 milliárdjával, eleve úgy tervezték, hogy a 35 ezres vb-kapacitást a világverseny után 15 ezerre csökkentik. A felső lelátót lebontották, ahogy a vb-re épített kiszolgálóegységek egy részét is.
A jelenlegi helyzet tehát az: sem az atlétikai stadion, sem a Duna Aréna nem alkalmas még vb-helyszínnek sem, nemhogy olimpiai helyszínnek. Ezért különösen nehéz lehet az olimpiát azzal érvelni, hogy a létesítmények zöme már úgyis áll.
