Leveszik két oligarchát az uniós szankciós listáról, Ukrajna felháborodott
Az Európai Unió úgy döntött, töröl szankciós listájáról két orosz milliárdost, Aliser Uszmanovot és Mihail Fridmant. Cserébe az Ukrajna elleni háború támogatásával vádolt közel 3000 orosz magánszemély és vállalat elleni korlátozásokat a szokásos hat hónap helyett 36 hónappal hosszabbítja meg. Kijev elfogadhatatlannak tartja a döntést, amelyet korábban az Orbán-kormány is többször követelt.
Két héten át tartott a patthelyzet az Európai Unió nagyköveti tanácsában a szankciós lista esedékes meghosszabbítása ügyében. Mivel kedden újra lejárt az Oroszország elleni szankciós lista hatálya, és a szankciós ügyekben egyhangú döntés szükséges, a 27 tagállam nehéz viták után kompromisszumra kényszerült, annak ellenére, hogy a két oligarcha törlését kevés tagország támogatta.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a közösségi médiában azt írta: „Egyetlen név sem véletlenül szerepel a szankciós listán: mindegyikük annak az oknak a megtestesítője, amiért a háború kitört, és amiért a mai napig tart.” Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter „szégyenletesnek és indokolatlannak” nevezte a döntést, és felszólította az EU tagállamait, hogy vezessenek be nemzeti szintű szankciókat Uszmanovval és Fridmannal szemben. Lettország jelezte, hogy ezt megteszi.
Franciaország a hónap elején – Szlovákia követeléséhez csatlakozva – „nemzetbiztonsági” okokra hivatkozva kezdeményezte az orosz-üzbég állampolgárságú Uszmanov levételét a listáról. Ezt követően Luxemburg hasonló eljárást kért az orosz-izraeli üzletember, Fridman esetében is, aki 16 milliárd dollárra perelte be a nagyhercegséget a befagyasztott vagyontárgyai miatt.
A két kivétel felháborított számos uniós országot, amelyek rossz precedenstől tartottak. A balti államok és Ukrajna kifejezetten ellenezték a lépést. Az utolsó akadályt Lettország vétófenyegetése jelentette. Kompromisszum gyanánt született az a javaslat, hogy a szankciókat a szokásos hat hónap helyett 36 hónappal hosszabbítsák meg, amelyet a tagállamok végül elfogadtak.
Az ír uniós elnökség szóvivője szerint a blokk „nehéz kompromisszumra” jutott, és a 36 hónapos időszak növeli az uniós szankciórendszer tartósságát és kiszámíthatóságát. Lettország végül tartózkodott a szavazástól a két oligarcha törlése ügyében. Andris Kulbergs lett miniszterelnök bejelentette, hogy Franciaország beleegyezett: tárgyalásokat kezd Lettország francia nukleáris elrettentési kezdeményezéshez való csatlakozásáról, valamint megerősíti katonai jelenlétét az országban.
A Kreml üdvözölte a készülő döntést. Dmitrij Peszkov szóvivő korábban azt hangoztatta, hogy az uniós szankciók törvénytelenek, és minden orosz állampolgárt le kellene venni a listáról. Az EU vezető tisztségviselői ígéretet tettek arra, hogy októberben mintegy 1600 új szankciós tételt terjesztenek a külügyminiszterek elé.
Kik Uszmanov és Fridman?
Uszmanov alapította az USM Holding befektetési csoportot, amely vas-, acél- és rézbeszállító cégek, valamint a Megafon távközlési vállalat tulajdonosa. Korábban kapcsolatban állt az angol Premier League két klubjával, az Arsenallal és az Evertonnal. Az EU 2022-ben fagyasztotta be a vagyonát, „Kreml-barát oligarchaként” jellemezve őt, akinek „különösen szoros kapcsolatai vannak Vlagyimir Putyin orosz elnökkel”. Uszmanov „igazságtalannak” nevezte a döntést.
Az ukrajnai születésű, orosz-izraeli állampolgár Fridman az Alfa Group befektetési konglomerátum egyik alapítója. Cégcsoportja jelentős érdekeltségekkel rendelkezik az energia- és a bankszektorban. Az EU vezető orosz pénzemberként és Putyin szűkebb körének támogatójaként jellemezte őt. Fridman – akinek szülei ma is Lembergben élnek – Ukrajna 2022. februári lerohanása idején úgy nyilatkozott, hogy a konfliktusnak mielőbb véget kellene érnie, ám kerülte Putyin elnök nyílt elítélését.
Fridman képviselői 2022 októberében tárgyalásokat folytattak az ukrán kormánnyal az Alfa-Bank Ukraine tőkeemeléséről, cserébe Fridman azt kérte, ne államosítsák a bank ukrajnai leányvállalatát, és járjanak közben a brit szankciós listákról való levételéért. Megállapodni azonban nem sikerült, mivel kiderült, hogy több oroszországi cége százmilliókat keres az orosz nemzeti gárda, a belügyminisztérium, a szövetségi biztonsági szolgálat és a hadsereg ellátmányozásán, illetve biztosításán.
Az Orbán-kormány követelése
Az EU szankciós listájára 2022-ben elsők között felkerült Aliser Uszmanov levételét az Orbán-kormány szinte azonnal követelni kezdte, vétóval fenyegetve a szankciókat, később azonban letett erről. A magyar diplomácia nemcsak Uszmanov, de lánytestvére, Gulbakhor Iszmailova szankciós listáról való törléséért is közbenjárt.
Mihail Fridman levételét Magyarország 2025. március közepén, az akkori féléves meghosszabbításáról szóló tárgyalásokon kezdte követelni, vétóval fenyegetve. Végül négy orosz oligarcha lekerült a listáról a magyar kormány lobbizásának eredményeként, de Fridman akkor még rajta maradt a jegyzéken.
