Újabb nő lehet miniszterelnök az arab világban
A marokkói parlamenti választásokon a Hitelesség és Modernitás Pártja (PAM) végzett az első helyen a szeptember 23-án tartott szavazáson. A párt a 395 fős parlamentben 97 mandátumot szerzett meg.
A kormánykoalíciót vezető Függetlenek Nemzeti Gyűlése (RNI) másodikként 66 mandátumot szerzett, eggyel többet, mint a jobboldali Istiqlal Párt. Az előzetes eredményeket Abdelouafi Laftit belügyminiszter ismertette.
A mérsékelt iszlamista Igazságosság és Fejlődés Pártja (PJD) negyedik helyen végzett 54 mandátummal, ami jelentős erősödés a 2021-es 13 mandátumhoz képest. Bejutott a baloldali USFP, PPS és FGD 26, 19, illetve 8 mandátummal.
A részvétel 38,02 százalékos volt, szemben az öt évvel ezelőtti 50 százalékkal. Mintegy 27 millió marokkói rendelkezik választójoggal, de csak 15,8 millióan szerepelnek a névjegyzékben.
A részvétel csökkenéséhez hozzájárultak az utóbbi évek gazdasági nehézségei és az árrrobbanások miatti elégedetlenség; az ellenzék a megélhetési költségek emelkedése miatt bírálta a kormányt. Az iszlamisták népszerűségének növekedése Abdelilah Benkirane volt miniszterelnök visszatérésének köszönhető.
Benkirane a 2011-es alkotmányos reformok után került előtérbe, vezetésével a PJD megnyerte a választásokat, és VI. Mohammed király kormányfőnek nevezte ki. 2017-ben pártja győzelme ellenére nem tudott többségi koalíciót alakítani, a király felmentette. A 2021-es választásokon a párt 125 mandátumáról 13-ra esett vissza. Benkiranét újraválasztották főtitkárnak, és az eredmények szerint részben sikerült újjáépítenie a pártot.
A győztes PAM elkötelezetten királypárti; a 2011-es alkotmány szerint az uralkodó a legtöbb mandátumot szerző pártból nevezi ki a miniszterelnököt. Így valószínűleg a PAM vezetője, Fatima Ezzahra El Mansouri kap kormányalakítási megbízást. Ha sikerül kormányt alakítania, a tunéziai Najla Bouden után ő lesz a második női kormányfő az arab régióban.
A PAM a 2021 után alakult világi, liberális-centrista-konzervatív koalíció tagja; célja a királyi blokk dominanciájának biztosítása és az iszlamista pártok ellensúlyozása. Marokkó a Ceután július végén kialakult migrációs válság nyomán került a nemzetközi figyelem középpontjába.
Egyelőre nem bizonyított feltételezések szerint a válság nem spontán volt, és a marokkói kormány szerepvállalása sem zárható ki. A Pedro Sánchez vezette spanyol kormány szorosabb együttműködést alakított ki Rabattal, ám tíz nappal a ceutai válság előtt Sánchez Algériába látogatott; feltételezések szerint ezt Marokkó a tőle való távolodásként értelmezte. Sánchez ugyanakkor kizárta a marokkói hatóságok felelősségét, és Oroszországot, Izraelt, valamint a nemzetközi szélsőjobboldalt okolta a dezinformációs kampányért.
A választási eredmény alapján Marokkó nyugati irányultságának megerősítése és az európai országokkal való szorosabb együttműködés valószínűsíthető. VI. Mohammed király 2023 novemberében hirdette meg az atlanti nyitás politikáját.
Algéria a legnagyobb afrikai gázszállító Európa felé, és 2022-ben az Afrikai Zöld Hidrogén Szövetség alapító tagja lett. A gáz jelentős része Marokkón keresztül jut Spanyolországba. Európa számára a migráció féken tartása miatt is fontos, milyen kormány alakul Rabatban, mivel Marokkó „kapuőr” ország a kontinenst célzó egyik legfontosabb migrációs útvonalon.
