Az aszály ára jóval magasabb annál, mint eddig gondoltuk
Az aszályok gazdasági hatása nem ér véget akkor, amikor újra esni kezd az eső: a veszteségek még éveken át halmozódhatnak a beruházások, a foglalkoztatás és a gazdasági növekedés visszaesésén keresztül. Új kutatások szerint a klímaváltozás miatt erősödő európai aszályok tényleges gazdasági költsége jóval nagyobb lehet annál, mint amit a közvetlen károk alapján eddig becsültünk.
Éveken át gyűrűző veszteségek
Egy nemrég megjelent tanulmány szerint jelentősen alábecsültük az aszályok negatív gazdasági hatásait. Ennek egyik oka, hogy a szélsőséges események hatásait gyakran csak az esemény időszakára, például egyetlen aszályos nyári időszakra számítják ki, miközben azok több évre kiterjedhetnek. Egy aszály az egy főre jutó GDP növekedését azonnal visszaveti, de a legnagyobb veszteségek az ezt követő hat évben jelentkeznek, és ezen időszakban összességében nagyjából 1 százalékpontnyi növekedés marad el. Beruházások maradhatnak el egyes szektorokban, de az élelmiszerek árának emelkedése is gyakran nem az aszály évében, hanem a következő év első felében érezhető a legerősebben, ahogy fogynak a szűkös készletek. Ez az áremelkedés aztán továbbgyűrűzik más ágazatokba is.
Európai példa: a 2015–2018 közötti aszály
Az Európai Környezeti Ügynökség adatai alapján 1980–2020 között a szélsőséges időjárási események hivatalosan becsült gazdasági kára a 32 tagállamban 450–520 milliárd euró volt. Új kutatások szerint azonban már csak az aszályok esetében is nagyobb lehet a tényleges hatás, ha az eseményt követő éveket is figyelembe vesszük. Európában ennek jó példája a 2015–2018 közötti időszak, amely a tanulmány szerint több évszázadra visszatekintve Európa egyik legsúlyosabb aszályos időszaka volt. A kutatók becslése szerint ez a négy év önmagában mintegy 439 milliárd euróba került, és az EU 27 tagállamában, valamint az Egyesült Királyságban 2,72 százalékponttal csökkentette az egy főre jutó GDP-növekedést. A beruházások több mint 12 százalékkal estek vissza, és becslések szerint mintegy 5,8 millió munkahely szűnt meg, vagy nem jött létre az aszály okán.
Nem minden ágazatot érint egyformán
A kutatás arra is kitér, hogy az aszály nem minden gazdasági ágazatot érint egyformán. A mezőgazdaság szenvedi el a legnagyobb azonnali veszteséget, de itt a gazdaság viszonylag gyorsabban képes alkalmazkodni: a kutatók szerint az ágazat két-három év alatt részben helyreállhat a biztosítások, az árak alkalmazkodása és a termesztett növények megváltoztatása révén. Az építőiparban és a feldolgozóiparban azonban a veszteségek még évekkel az aszály kezdete után is fennmaradhatnak, sőt fokozódhatnak. Különösen sérülékenyek a beruházások: a vállalatok az aszály után elhalaszthatják vagy csökkenthetik ezeket, ami magasabb tőkeköltséghez és kisebb termelő beruházásokhoz vezethet.
Kétfokos melegedés: csaknem duplázódó kár
Az ENSZ Környezetvédelmi Programjának legfrissebb jelentése szerint a jelenlegi kibocsátási trendek alapján meg fogjuk haladni a Párizsi Megállapodás által kitűzött 1,5 Celsius-fokos melegedést, és valószínűleg el fogjuk érni a 2 Celsius-fokot. Egy 2 fokkal melegebb világban ugyanennek az aszálynak a gazdasági hatása már csaknem kétszer akkora lenne: a GDP-re gyakorolt hatás 5,21 százalékpontra, a teljes kár pedig körülbelül 760 milliárd euróra emelkedne, miközben mintegy 10,8 millió munkahelyet érintene.
Az alkalmazkodás korlátai
Mindez az alkalmazkodás korlátaira is felhívja a figyelmet. Az olyan eszközök, mint a víztározók, a biztosítások vagy a termesztett növényfajták megváltoztatása ugyan képesek mérsékelni a veszteségeket, de hatékonyságuk nem korlátlan. Minél tovább tart egy aszály, annál inkább felhalmozódnak a gazdasági következmények, ezért hosszú távon azok a régiók sem tekinthetők biztonságosnak, amelyek a jelenlegi éghajlati viszonyok között még jól alkalmazkodtak az aszályhoz. A kutatás egyik lényeges megállapítása, hogy a jelenlegi éghajlatra kialakított alkalmazkodási intézkedések egy 2 fokkal melegebb világban már nem feltétlenül lennének elegendők.
A zöldátállás költségei új megvilágításban
Ilyen előrejelzések mellett érdemes újragondolni a zöldátállás költségeit is, hiszen egyes számítások szerint a klímacélok elérése összességében pénzben kifejezhető hasznot is hajt a társadalomnak. Az elkerült veszteségek, az elért előnyök és a többletberuházási és működési költségek vizsgálata alapján uniós szinten a pénzben kifejezett előnyök mindenképpen felülmúlják a költségeket, méghozzá tagállamtól függően 1,4–4-szeres mértékben. Magyarország esetén a számítások alapján az összes haszon 2,9-szerese lenne az összes költségnek. A szélsőséges időjárási események valódi gazdasági költségének megértéséhez tehát már nem elég egy-egy negatív esemény közvetlen kárát kiszámítani; azt is figyelembe kell venni, hogy mi történik a gazdasággal a következő években, és milyen ára lesz annak, ha nem teszünk semmit a klímaváltozás megfékezése érdekében.
