Magyarország távolmaradása a Kárpáti Integrációs Kezdeményezéstől
Orbán Anita külügyminiszter szeptember 21-én interjút adott, majd szeptember 24-én az ENSZ közgyűlésének helyszínéről nyilatkozott. Magyar Péter miniszterelnök szeptember 22-én jelentette ki, hogy Budapest „jó okkal” nem csatlakozik Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szeptember 18-i Kárpáti Integrációs Kezdeményezéséhez.
A kezdeményezést az ukrán elnök nyolc ország – Ausztria, Csehország, Lengyelország, Magyarország, Románia, Szerbia, Szlovákia és Ukrajna – részvételével hozta nyilvánosságra. Az Európai Bizottság részéről Raffaele Fitto, a kohézióért és reformokért felelős biztos vett részt. A résztvevők első körben gazdasági kérdéseket vitattak meg, majd közös nyilatkozatot adtak ki. A dokumentumot nem írta alá Csehország és Magyarország, illetve az EU képviselője.
A nyilatkozat többek között az európai integrációra, a biztonsági együttműködésre, az energiabiztonságra, az energetikai infrastruktúrára, a polgári védelemre, a közlekedési infrastruktúrára, a határátkelőkre, a regionális beruházásokra, az ukrajnai veteránok reintegrációjára és az EU-s nagyrégiós stratégiára terjed ki.
A külügyminiszteri interjú főbb pontjai
Orbán Anita az interjúban kijelentette, hogy Magyarország kiutasítja a budapesti orosz nagykövetség tíz diplomatáját. A miniszter szerint Oroszország fontos regionális szereplő, és Magyarországot energetikai, gazdasági kapcsolatok is összekötik Oroszországgal. Hozzátette: a diplomata-kiutasítás nem jelenti a kapcsolatok megszakítását, a gazdasági együttműködés folytatására törekszenek.
Az ukrán EU-csatlakozási tárgyalásokkal kapcsolatban a miniszter megerősítette: addig nem nyitnak újabb tárgyalási fejezetet, amíg Ukrajna nem ültet át minden kisebbségi jogi elvárást törvényi formába. Az energiabiztonságról szólva a „kiegyensúlyozott energiamix” említése mellett nem derült ki, hogyan történik meg a leválás az orosz energiahordozókról; a korábban említett 2035-ös dátum már nem szerepelt.
A NATO-val kapcsolatban az öt százalékos GDP-arányos védelmi költségvállalás elkötelezettségét említette. Az amerikai kapcsolatokról érdemi elképzelés nem hangzott el. A Visegrádi Négyekkel kapcsolatban annyit közölt, hogy tárgyalások folynak. A kanadai kapcsolatról az interjú végén nem hangzott el érdemi információ.
Ukrajna-politika és kisebbségi jogok
Magyarország a kormányváltás után nem értékelte át alapvetően Ukrajna-politikáját. Kijelentették ugyan, hogy Ukrajna az áldozat és Oroszország az agresszor, de ez nem kapott nagy publicitást, és nem járt érdemi gyakorlati következményekkel. Budapest a kormányváltás után nem akadályozta Kijev európai támogatását, és folytatta a humanitárius segítségnyújtást.
A fő hangsúly a kárpátaljai magyar kisebbség jogainak biztosítására helyeződött. Budapest újfajta vétópolitikát alkalmaz az ukrán EU-csatlakozás tárgyalási fejezeteinek megnyitásának blokkolásával.
A Kárpáti Integrációs Kezdeményezés elutasításával párhuzamosan a magyar kormány elzárkózott attól is, hogy Magyarországon Ukrajna számára olajtároló infrastruktúra épüljön. Erről még az Orbán-kormány idején a Mol és az ukrán Naftogaz folytatott tárgyalásokat.
Orbán Anita szerint kizárt, hogy Ukrajna számára stratégiai olajtároló kapacitások létesüljenek Magyarországon, továbbá kész találkozni Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel a tíz orosz diplomata kiutasítása nyomán kialakult helyzet tisztázására.
Az interjú értékelése
Az interjúnak két érdemi mondanivalója van. Egyfelől az ukránok nem számíthatnak pozitív magyar hozzáállásra az uniós tárgyalási fejezeteikkel kapcsolatban, amíg nem lépnek kisebbségi kérdésekben a magyar fél által diktált ütem szerint. Másfelől Budapest viszonya „gyakorlatias” lesz Moszkvával.
Az interjúban nem esett szó arról, hogy az EU-pénzek visszaszerzéséhez szükséges alapfeltételek teljesítésén kívül van-e bármilyen magyar kormányzati vízió a mélyebb integráció előmozdításáról, az abban való esetleges magyar részvételről. A kínai kapcsolat szóba sem került.
A legutóbbi fejlemények alapján úgy tűnik, a „visszatérünk Európába” magyar politikája csak félfordulat, és nincs szándék a mélyebb integrációra. A kormány meglépte a szükséges minimumot, hogy visszafogadják a nyugati szövetségesek és feloldják az EU-pénzek zárolását.
A Tisza-kormány több mint tízmilliárd euróval kevesebbet, csak 5,4 milliárd eurót akar felvenni a Magyarországnak járó EU-s védelmi hitelkeretből.
Az ukrán külügyminiszternek szánt, a diplomáciai protokollt mellőző üzengetés helyett a megváltozott geopolitikai környezet higgadt átgondolására, a kül- és nemzetbiztonsági stratégia mihamarabbi kidolgozására és megvalósítására lenne szükség. Enélkül a magyar külpolitika ötlet- és indulatvezérelt sodródása önmagában jelent majd nemzetbiztonsági kockázatot Magyarország számára.
