Ezen a hétvégén dől el, hogy jöhet-e a magyar euró
A kormány a hétvégén tárgyalja a 2027-es költségvetés főbb számait, ami vízválasztó lesz abban, hogy valóban elindul-e az euró bevezetésének útján, vagy a választási programban szereplő osztogatást választja, ezzel lemondva a közös valutáról.
Az elmúlt évtizedekben a magyar gazdaság jelentős összegeket veszített azon, hogy a 2004-es uniós csatlakozás után nem kezdett komolyan dolgozni az euró bevezetésén. Az euróval fizető országok kisebb inflációs és növekedési áldozattal vészelték át a 2020-as évek válságait. A Tisza Párt idei kétharmados győzelme fordulatot hozott, az új kormány az euró bevezetésének ígéretét helyezte gazdaságpolitikája középpontjába.
Piaci bizalom az új kormány iránt
Az áprilisi választások után a pénzpiacok nagy bizalmat szavaztak az új kormánynak. A forint a 390 forintos szintről előbb 350 forintra erősödött, majd a 360–370 forintos sávba korrigált vissza. Az állampapírhozamok 200 bázisponttal estek az év eleje óta, a 10 éves lejáratra jelenleg 5,7 százalékon tud a magyar állam pénzt kölcsönözni. Ez éves szinten több száz milliárdos megtakarítást jelent.
Euró kontra osztogatás
A kamat- és hozamcsökkenés, valamint az árfolyam-erősödés megelőlegezett bizalom, mivel a kormány eddig nem hozott olyan döntést, amely alátámasztaná, hogy a magyar gazdaság 2030-ra teljesíti az euró bevezetésének feltételeit. A 2027-es költségvetés tartalma dönti el, hogy a kormány kész-e meghozni a szükséges kiadás- és hiánycsökkentő intézkedéseket.
A mérleg egyik serpenyőjében a költségvetési kiigazítási kényszer, a másikban a Tisza választási ígéretei állnak. A Tisza megtartja az Orbán-kormány populista adóintézkedéseit, köztük a két-, három- és négygyermekes nők adómentességét és az általános energiatámogatási rendszert. Ezek mellé sorakoznak a több száz milliárd forintos ígéretek: az egészségügyi kiadások évi 500 milliárd forintos emelése, az oktatási büdzsé növelése, a nyugdíjak emelése, a mediánbér alatti jövedelmek szja-csökkentése és egy kedvezőbb kataadózás. Mindez évi több ezer milliárd forintos kiadásnövekedést jelenthet. A kabinet dízeltámogatást adott a lakosságnak, a fuvarozócégek is könnyítésért lobbiznak. A másik oldalon az idei, a GDP 7,5 százalékára rúgó, 7100 milliárd forintot meghaladó államháztartási hiány érdemi csökkentésének kényszere áll.
Az ÁKK a szigorú költségvetésben bízik
Tardos Gergely, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója szerint a kormányzati ígéretek alapján az ideinél sokkal kisebb lesz a 2027-es költségvetés finanszírozási igénye. A Reutersnek adott interjújában reményét fejezte ki, hogy újabb kötvénypiaci rali indulhat a 2027-es költségvetésről és az euró bevezetésének menetrendjéről szóló bejelentések után. A befektetőkkel folytatott konzultációk alapján az idei 7,5 százalékos hiány után a GDP 5,5 százalékát meghaladó jövő évi deficit már csalódást keltene, az 5 százalék körüli hiány is csak semleges fogadtatásra számíthatna. A bizalom megtartásához jövőre 2-2,5 százalékponttal kellene csökkenteni a hiányt, ami nagyságrendileg 2000 milliárd forintos kiigazítást jelentene.
Gyülekeznek a viharfelhők
Az elmúlt hetekben újra gyülekezni kezdtek a viharfelhők az európai gazdaságok felett. Az eurózóna inflációja szeptemberben 3,8 százalékra ugrott az egy hónappal korábbi 3,2 százalékról, meghaladva a várt 3,6 százalékot. A gyorsulást az üzemanyag és a földgáz drágulása, kisebb részben az élelmiszerárak emelkedése okozta. Ezzel párhuzamosan emelkednek a kötvényhozamok Európában és az Egyesült Államokban. Az amerikai tízéves államkötvények tartósan 5,2 százalékos hozammal forogtak, ami több évtizedes csúcs. A magas infláció és az államadósságok aggasztják a befektetőket. Ilyen környezetben egy kis, nyitott gazdaság, amely nem tagja az eurózónának, jól teszi, ha csökkenti az államháztartási hiányát és finanszírozási igényét.
